Szív-és érrendszeri betegségben halnak meg manapság legtöbben világszerte, a legújabb statisztikák azt mutatják, hogy ennek megjelenési formája döntően a nemzeti össztermék nagyságától függ. Amerikai kutatók következtetéseiket az Egészségügy Világszervezet (WHO) és a Világbank adataiból vonták le.
Anthony S. Kim és Clairborne Johnston a Circulation orvosi szaklapban megjelent tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben a halálozási statisztika élén minden országban a szív-és érbetegségek állnak, meglepő különbségek vannak a halálokok szempontjából.
Az amerikai kutatók érthetően az Egyesült Államok adataiból indultak ki. Emlékeztettek arra, hogy a legtöbb amerikai ember szívinfarktus következtében fejezi be életét, és a korábban harmadik helyen álló agyi katasztrófák a negyedik helyre csúsztak vissza. Kiemelik, hogy Kínában, ahol mind több a szív-és érbeteg, fordított jelenség tanúi lehetünk: ott a halálozás élén az agyi katasztrófák állnak.
A WHO adatai szerint a világ államainak 40 százalékában a szélütés okozta halálozás gyakoribb, mint a szívhalál. Az országok csaknem harmadában a folyamatos ápolásra szorulók száma, mely legtöbbször ugyancsak agyi katasztrófa következménye, szintén meghaladja a szívbetegek arányát.
Ilyen szempontból a Csendes-óceánban lévő sziget, a Kiribati Köztársaság vezet, ahol agyi katasztrófában tizenegyszer annyian vesztik életüket, mint koszorúér-betegség következtében. Azerbajdzsánban viszont az infarktus miatti halálozás háromszorosa, Türkmenisztánban a négyszerese a szélütés okozta haláleseteknek.
Általánosságban a koszorúér-betegség miatt bekövetkező halálesetek száma aránytalanul nagyobb az Egyesült Államokban, Nyugat Európában és Ausztráliában, míg az afrikai és ázsiai országokban fordítva van. A Világbank szerint az agyi katasztrófa következtében meghalt emberek száma ott a legmagasabb, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék a legalacsonyabb.
mti