Adatok a szív- és érrendszeri betegségekről

Egészségügy - 2008-09-26

A szív- és érrendszeri betegségek Európában a halálozás 52%-át teszik ki.

A 45 év feletti férfiak és a 65 év feletti nők halálozásának leggyakoribb oka a koszorúsér-betegség Európában.

A koszorúsér-betegség első megjelenésekor az esetek 51%-ában korainak (65 év alattinak) minősül.

A koszorúsér-betegek 20 %-a cukorbeteg is.

A szív- és érrendszeri betegségek évi költsége 169 milliárd Euro az Unión belül. Az elmaradt termelés ehhez még 35 milliárdot hozzátesz. A szív- és érrendszeri betegség Európa minden országában a legfőbb halálok a nők között, valamint Franciaország és San Marino kivételével a férfiak között is. Évente 450 000 ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben a dohányzás miatt Európában.

            Az étrend Észak és Nyugat Európában egyre közelít az egészségeshez, míg Európa többi területén attól távolodik.

            Ismert, hogy a zsírban, cukorban és sóban gazdag táplálék, mely kevés komplex szénhidrátot, kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, növeli a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Az Unión belül azok, akik naponta 400 g zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, 7%-kal csökkentik a szívroham és 4 %-kal a szélütés veszélyét, mely Unió szinten több, mint 50 000 emberélet megmentését jelenti. Ugyanezek a számok napi 600 g zöldség, gyümölcs esetén: 18 %-kal kevesebb szívroham, 10%-kal kevesebb szélütés és 135 000 évente megmentett emberélet.

            A kövérség évről évre drámaian gyakoribb Európában. A magas vérnyomásosak 60 %-a, a koszorúsér-betegek egyharmada, a szélütést elszenvedők egyötöde esetén játszik oki szerepet a kövérség kontinensünkön.

            23 millió felnőtt cukorbeteg él az Unióban és számuk emelkedik.

            Rengeteg ember él fizikailag inaktív módon. Az inaktivitás jelentősége a szívrohamok esetén 20, a szélütés esetén 10 %-os a fejlett világban.

            Sajnos, azok, akiknél családi halmozódás áll fenn a szív- és érrendszeri betegségek terén, nagyobb eséllyel számolhatnak azzal, hogy ők maguk is megbetegszenek.

            Európán belül is nagyok a kockázati különbségek. Pl. Magyarországon a dohányzás 30 %-os, míg Olaszországban csak 15 %-os elterjedtségű.