Hatásos a dohányzási tilalom bevezetése, de nem egyformán érinti a társadalom különböző rétegeit - mutatták ki amerikai kutatók.
A szakemberek a fiatal és középkorú dohányosok egészségére vonatkozó adatokat gyűjtötték össze 25 évre visszamenőleg és vetették össze az Amerikai Nemdohányzók Jogainak Alapítványa által a dohányzási tilalomról összegyűjtött adatokkal.
Kiderült, hogy általában a dohányzási tilalom bevezetése a leghatékonyabban a felsőfokú végzettségűek körében csökkentette a dohányzás kockázatát. Azokban a térségekben, ahol elrendelték a tilalmat, az egyetemi végzettségűek körében 20 százalékkal csökkent a dohányzók aránya - írták a szakemberek az American Journal of Epidemiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Eredményeink azt is kimutatták, hogy a dohányzási tilalom az alacsonyabb végzettségű emberek körében is segítheti a leszokást, de sokat kell tenni annak érdekében, hogy a próbálkozás sikerrel végződjön - mondta Stephanie Mayne, az Északnyugati-Egyetem kutatója. A legalacsonyabban iskolázottak körében 15 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy megpróbáljanak leszokni, ha olyan térségben élnek, ahol bevezették a tilalmat.
A leszokási kísérletek száma a dohányzással való felhagyás fontos fokmérője. Átlagosan 8-14 kísérlet vezet el oda, hogy valaki végleg eldobja a cigarettát - idézte Amy Auschinclosst, a Drexel Egyetem docensét a Medicalxpress orvostudományi hírportál.
A tilalom csökkentheti továbbá annak kockázatát, hogy valaki erős dohányos legyen, azaz napi fél csomag cigarettát vagy annál többet szívjon. A főiskolánál alacsonyabb végzettségűek esetében azonban nem csökkenti a dohányzás mértékét.
Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy a dohányzási tilalom csökkenti a passzív dohányzás, azaz a dohányfüst káros hatásait is, ami a alacsonyabb végzettségűek körében az átlagnál magasabb. Bár ezen tanulmány szerint a dohányzás kockázata e csoportnál változatlan, a tilalom a körükben élő passzív dohányosok esetében is előnyösen hat