Ma már bizonyított tény, hogy a passzív dohányzás is káros, nemcsak az, ha valaki maga hódol káros szenvedélyének. Mások cigarettafüstjétől a becslések szerint hazánkban évente közel 3 ezer ember hal meg. Ez 2-3-szorosa annak, mint ahányan közlekedési balesetben veszítik életüket a magyar utakon. A szigorú szabályok bevezetésével a halálos közlekedési balesetek száma drasztikusan csökkent.
Miért ne lehetne ezt a tendenciát követni a Nemdohányzók védelméről szóló törvény bevezetése esetében is?
Egyre többen válnak a cigaretta rabjává, a halálozások száma folyamatosan nő. Meddig? A döntés az egészségügyi kormányzat vezetőinek kezében van.
A TV2 július 12-i Tények című műsora arról számolt be, hogy a Népszabadság információi szerint az Egészségügyi Minisztérium megegyezett a dohányiparral. A hírműsor a napilap előző napi cikkére hivatkozva állítja: a dohányáruk reklámozásának szigorítása fejében az Egészségügyi Minisztérium lemond arról, hogy a nyilvános helyeken történő „füstölést” betiltsa.
Mint ismeretes, a tárca éppen egy évvel ezelőtt kezdett széleskörű párbeszédet a szakmai és a civil szervezetek képviselőivel arra vonatkozóan, hogy 2009. január 1-től ne lehessen zárt közterületeken, így pl. az éttermekben és szórakozóhelyeken, az aluljárókban, és a játszótereken dohányozni. A törvény bevezetésével elérhetővé válna, hogy az adott munkahelyeken dolgozók is élhessenek alkotmányos jogaikkal, azaz ne kelljen az egészséget súlyosan károsító dohányfüstös levegőjű helyen dolgozniuk. A brit tapasztalatok szerint a „füstmentes” törvény bevezetését követően már 1 év alatt hatodával sikerült csökkenteni a szívinfarktus miatt kórházba került pincérek számát.
Dr. Mucsi János, a Magyar Dohányzásellenes Koalíció tüdőgyógyász szakértője a megjelenésekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy a Nemdohányzók védelméről szóló törvény bevezetése újabb lökést adna azoknak a dohányosoknak, akik szeretnének végleg megszabadulni a cigarettázástól. A leszokás támogatás céljából orvoshoz fordulók száma általában 3-szorosára nőtt a „füstmentes” törvény bevezetését követő években. Szerencsére ma már hatékony módszerek és gyógyszerek állnak az orvosok rendelkezésére, akik sikeresen tudják segíteni a hozzájuk fordulók többségét.
A Nemdohányzók védelméről szóló törvény legnagyobb hozadéka azonban az lenne – tette hozzá –, hogy fiataljaink füstmentesen szórakozhatnának, utazhatnának és tanulhatnának. A nemdohányzó életforma terjedésével kevesebb tinédzser szokna rá a cigarettára, és egészségesebb felnőtt válhatna belőlük.
A hírműsor egy pszichológus szakértőre hivatkozva azt állította, hogy a részleges tiltás hatékonyabb lenne a leszokás eredményességét illetően. Ezzel szemben a Tényekben megszólaltatott szakértő csak annyit mondott: „Önmagában az, hogy korlátozzák a dohányzást, de nem tiltják meg teljesen, segít a leszoktató programokban.” Teljes cigarettatilalomról – mint ahogy Mucsi doktor hozzáfűzte – azonban szó sincs. A tervezetben csak azokról a közterületekről tiltanák ki a füstölést, ahol a dohányoson kívül másoknak, akár másik dohányosnak is be kellene lélegeznie az egészséget károsító anyagokat.. A szenvedély rabjainak jogukban áll tönkretenni a saját egészségüket, apasztani saját pénztárcájukat, és cigarettafüst-szagúvá tenni önmagukat. Ugyanakkor nincs joguk veszélyeztetni embertársaikat. A törvény tehát mások cigarettafüstjétől védené meg azokat, akik nem kívánnak abból részesülni.
A lakosság nemdohányzó 2/3-a és a dohányosok jelentős része is támogatja a Nemdohányzók védelméről szóló törvény mielőbbi bevezetését. Az Európai Unió nagyobbik részén már tilos dohányozni a szórakozóhelyeken, és ezen országok mindegyikében különösebb gond nélkül, egyik napról a másikra sikerült az átállás.
A Magyar Kardiológusok Társaságának, a Magyar Tüdőgyógyász Társaságnak és a Magyar Nemzeti Szívalapítványnak a petíciójához betegek és egészségesek millióit képviselő civil szervezetek, valamint már közel ezer magánember csatlakozott a www.tudobeteg.hu internetes portálon annak érdekében, hogy a dohányáruk reklámozásának tiltása mellett a Nemdohányzók védelméről szóló törvényt is minél előbb fogadja el az Országgyűlés.
Mucsi doktor véleménye szerint a napról-napra felröppenő hírek egyértelmű állásfoglalást sürgetnek az egészségügyi kormányzat részéről. A dohányiparral való lepaktálás becsületsértésnek számít a magára valamit is adó egészségügyi és az egészségügyért dolgozók számára, hiszen a mi feladatunk a lakosság és gyermekeink egészségének, életének a védelme – fűzte hozzá.
Mint dr. Mucsi János hangsúlyozta: hiába kutakodott Az Egészségügyi Minisztérium honlapján, sajnos egyetlen közleményt sem talált a Nemdohányzók védelméről szóló törvény várható beterjesztésének, illetve bevezetésének időpontjára vonatkozóan, mint ahogy annak elhalasztásáról sem.
A kormányzat – tette hozzá – a Nemdohányzók védelméről szóló törvény haladéktalan napirendre tűzésével és az ígért 2009. január 1-i bevezetésével tisztázhatja magát a dohányiparral kötött gyalázatos alku vádja alól.