Május 31-én, a Dohányzásmentes Világnap alkalmából az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a szülőket szólítja meg, hogy tegyenek mindent annak érdekében, hogy gyermekeikből ne váljon dohányos felnőtt.
Ezzel szemben a magyar Országgyűlés kormánypárti és ellenzéki politikusai „egymástól függetlenül” ugyanazon a napon, gyakorlatilag betűről betűre egyező szöveggel a dohányreklámozás liberalizációját javasolják.
Koszorús László (FIDESZ) és Szanyi Tibor (MSZP) képviselők azt szeretnék elérni, hogy postai úton, SMS-ben vagy akár az interneten promóciós anyagokat juttathasson el a dohányipar a magyar lakosságnak. A két képviselő ugyan csak a 18 év felettiek részére személyre szólóan eljuttatott reklámokról beszél, azonban ennek ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen. Semmilyen garancia nincs arra, hogy a reklám nem jut kiskorúak, illetve még nem dohányosok kezébe. Márpedig nem lehet egy jogszabály célja a dohányzás elősegítése.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet elemzése szerint a dohányreklámok a felnőtt nikotinfüggőkre alig vannak hatással. Egy reklámmal az aktív dohányost nem lehet átcsábítani megszokott cigarettájáról egy másikra. A dohányipari marketing célpontjait a potenciális vásárlók, a még rászoktathatók jelentik: a fiatalok és a nők.
Nem felel meg az orvosi szakmai követelményeknek a képviselők javaslatának azon része sem, amely szerint a reklámnak tartalmaznia kell a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalom számszerű értékét. Az Európai Unió éppen el szeretné töröltetni, hogy ezek az értékek szerepeljenek a cigarettásdobozokon. A dohányosok egy része ugyanis éppen azért tért át az alacsonyabb nikotintartalmú cigarettára, mert azt hitte, az kevésbé ártalmas.
Ezzel szemben kiderült, hogy az alacsony nikotintartalmú cigarettát szívóknál gyakrabban jelentkezett a tüdőrák és a COPD, amelyek mindketten a 4 leggyakoribb halálok között szerepelnek. A nikotinfüggő dohányosnak ugyanis az alacsony nikotintartalmú cigarettából kell biztosítania a szervezete számára szükségesnek érzett drogot, a nikotint. Ennek érdekében mélyebben szívja be, tovább tartja benn a cigarettafüstöt, és jobban elszívja a cigarettaszálat. Ez azt jelenti, hogy több füstöt, ezzel együtt több kátrányt és szén-monoxidot tüdőz le, amellyel jelentősen megnő a belélegzett rákkeltő és érszűkítő anyagok mennyisége, amelyek a szívinfarktus, az agyvérzés, a stroke és a végtag-amputációk számának drasztikus növekedéséhez vezetnek.
A képviselő urak figyelmen kívül hagyják, hogy a magyar lakosság többsége Európához kíván tartozni, és elutasítja a dohányáruk reklámozását.
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány közös állásfoglalásban követeli a dohányreklámok valamennyi formájának és a dohányipar promóciós tevékenységének azonnali betiltását a dohányipari szakma számára szóló és csak azon belül hozzáférhető, valamint az Európai Unión kívülre szánt nyomdai termékeken kívül.
Követelik továbbá a Nemdohányzók Védelméről szóló törvénytervezet mielőbbi elfogadását, illetve korábbi szigorító javaslataink elfogadását annak érdekében, hogy 2009. január 1. után senkinek se kelljen dohányfüstös helyen dolgoznia, szórakoznia vagy közlekednie.
Szigorúbb törvényekre van szükség a dohányzás visszaszorítása érdekében:
A Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány közös állásfoglalása a Dohányzásmentes Világnap alkalmából együttesen lépett fel.
A dohányzás következtében -mint ismeretes-, közel 30.000 ember veszíti életét évente Magyarországon, a többségük keringési vagy légzőszervi betegség következtében. Az Egészségügyi Világszervezet 2008. évi kampányának az előterében a fiatalok rászokásának megelőzése áll, hiszen a felnőtt dohányosok 90%-a 18 éves kora előtt szokott rá a cigarettára.
Évente mintegy 2300-an veszítik életüket mások cigarettafüstje, azaz a passzív dohányzás következtében Magyarországon. Ez több mint kétszerese a közlekedési balesetben életüket vesztők számának.
A Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány nevében követeljük a dohányreklámok valamennyi formájának és a dohányipar promóciós tevékenységének azonnali betiltását a dohányipari szakma számára szóló és csak azon belül hozzáférhető, valamint az Európai Unión kívülre szánt nyomdai termékeken kívül.
Követeljük a Nemdohányzók Védelméről szóló törvénytervezet mielőbbi elfogadását, illetve korábbi szigorító javaslataink elfogadását annak érdekében, hogy 2009. január 1. után senkinek se kelljen dohányfüstös helyen dolgoznia, szórakoznia vagy közlekednie.
TÉNYEK ÉS ADATOK
A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív- és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelős. A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira. Ez a szám az évezred ′20-as, ′30-as éveire 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményektől a Földön 3 másodpercenként meghalhat valaki. Az előrejelzés azt mutatja, hogy a dohányzás terjedése jelenti majd az elkövetkezendő évtizedek egyik legsúlyosabb egészségügyi problémáját.
„Ezt a járványt nem vírus vagy baktérium okozza. Ez egy olyan járvány, amit a profit érdekében idéznek elő, és azon kevesek állandósítják, akik ebből pénzt keresnek, miközben termékük sokaknak kárt okoz” – állt a WHO felhívásában.
Felmérések szerint a világon évente többszáz milliárd dollárt költenek dohányzásra. Ez az összeg elegendő lenne, hogy a világ fejlődő országaiban megduplázzák az egészségügyi ellátásra fordított pénzt.
De nézzük, mi a helyzet Magyarországon?
Hazánk a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglista dobogós helyére került: a személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ha ezeket egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesznek ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölnek el évente.
Európai összehasonlításban mind a nők, mind pedig a férfiak körében a magyarországi tüdőrák-halálozás a legmagasabb. Statisztikai adatok szerint a férfiak 41 százaléka, míg a nők 30 százaléka füstölög.
Nemcsak a felnőttek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen és egyre korábban válnak a cigaretta rabjává. A dohányzó férfiak 73%-a, a nők 57%-a 20 éves kora előtt szokott rá a cigarettára.
Friss statisztikai adatok szerint a fiatalok fele már dohányosként távozik a középiskolából. A 13 éves általános iskolások harmada, a 14 éveseknek pedig több mint a fele túl van az első cigarettáján. A 16-18 éves korosztály közel fele tekinthető aktív dohányosnak. Minden negyedik 18 éves függő dohányos – ez derült ki a Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program napokban közzétett felméréséből.
Az életesélyt, életminőséget rontó dohányzás nálunk a legfontosabb megelőzhető halálok, mely minden második férfit és negyedik nőt érint.
Közel hárommillióan rugaszkodtak neki a füstmentes életnek, azonban külső segítség nélkül mindössze három százalékuknak sikerült végleg felhagyni káros szenvedélyükkel.
A dohányzás szinte minden területen hatalmas kiesésekkel jár. Nemcsak a szenvedélybetegnek és családjának, hanem magának a társadalomnak, sőt az állami költségvetésnek is jelentős károkat okoz.
Számszerűsítve a dohányzás által okozott betegek ellátásának, valamint ebből fakadó kieső bevételeknek az együttes összege évente eléri a 350 milliárd forintot. A „füstbe ment” milliárdokkal szemben a dohányadóból a költségvetésbe „mindössze” 256 milliárd forint folyik be, vagyis az egyenleg mintegy 100 milliárd forint mínusz. Ennek a tükrében elgondolkodtató, hogy az államnak mennyire érné meg, ha támogatná a dohányzásról való leszokást.