Rákellenes Világnap 2007. február 4.

A leggyakoribb rákféleségek: tüdő-, vastag-és végbélrák, bőr-, emlőrák, a nyirok-és vérképzőrendszer, az ajak és a szájüreg rákja, prosztata-, gyomor-, húgyhólyag-, vese-, és hasnyálmirigyrák és festékes bőrrák. Ezek az összes rákbetegségek mintegy 80 %-át teszik ki.

Éppen ezért a daganatos betegségek elleni küzdelem társadalmi összefogást igényel, amelyben minden szervezetnek, az egészségügyi intézményeknek, de a társadalom, a gazdaság minden szereplőjének feladata, felelőssége van.

A megelőzés érdekében a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében 2001. óta Magyarországon az alábbi országosan szervezett szűrőprogramok működnek:

         Mammográfiás emlőszűrés, melynek keretében névre szóló meghívólevelet kapnak a 45-65 év közötti nők. A vizsgálat a nagyon kis méretű, még nem tapintható elváltozások kimutatására is alkalmas. E szűrésen való részvétel kétszeresére növeli a gyógyulási esélyét annak, aki emlőrákban megbetegszik.

         Méhnyakszűrés a 25-65 év közötti nők részére, szintén névre szóló behívásos rendszerben. E vizsgálat a rákelőző állapotok felismerésére is alkalmas, amelyeknek megfelelő kezelése megakadályozza, hogy később rákká alakuljanak.

A rákellenes első világkongresszust 2000. február 4-én Párizsban tartották, ahol elfogadtak egy alapokmányt a rákbetegségek hatékonyabb megelõzéséért és gyógyításáért. Azóta minden évben e napon tartjuk a Rákellenes Világnapot.

Részletek a Párizsi Alapokmányból (2000. február 4.)

„- megrendülve a rák szenvedést hozó, az emberi életre és a nemzetek produktivitására gyakorolt súlyos és általános hatásától,

- elkötelezve magunkat a rákos betegek emberséges és egyenrangú félként való kezelésére a betegség elleni küzdelemben,

- a daganatelõfordulás világszerte - fejlett és fejlõdõ országokban egyaránt - észlelt

dagályszerû növekedésének tudatában,

- elismerve az intenzív újítások szükségletét a rákkutatás minden területén, a megelõzés és az egészségügyi ellátás terén,

- abban a hitben, hogy a minõségi egészségügyi ellátás alapvetõ emberi jog,

- tudván, hogy a rákhalálozásban elérhetõ javulás még nem tudatosult, mivel a megelõzés nem kap elég hangsúlyt, a minõségi egészségügyi ellátásra nem jut elég pénz, illetve az nem egyformán hozzáférhetõ mindenki számára,

- biztos, hogy emberéleteket lehet megmenteni a már létezõ új módszerekhez való jobb hozzáféréssel,

-törekedvén nem kevesebbre, mint a kutatók, az egészségügyi szakemberek, a betegek, a kormányzat, az ipar és a media legyõzhetetlen szövetségére, azért, hogy harcoljunk a rák és leghatalmasabb szövetségesei, a félelem, tudatlanság és megelégedettség ellen…

- mi, alulírottak, a rákbetegség megelõzéséért és gyógyításáért, azért, hogy akik a betegséggel együtt élnek, illetve abban meghalnak, a legjobb életminõséget biztosítsák, teljességgel elkötelezzük magunkat……”

Mi kell tudnunk a rákról?

Minden rákfajta a sejtjeinkből az emberi szervezet építőköveiből indul ki. A rák kialakulását csak akkor értjük meg, ha tudjuk, hogyan lesz a normális sejtből daganatos sejt. A testet sokféle sejt építi fel, amelyek normális körülmények között szabályosan növekednek, majd osztódnak, s így újabb sejtek születnek. Ez a folyamat a szervezet egészséges működésének feltétele. Ha ez a folyamat tévútra kerül, a sejtek szakadatlanul osztódnak, olyan új sejteket hoznak létre, amelyekre a szervezetnek semmi szüksége, kialakul a szövethalmaz, amit tumornak, vagy daganatnak nevezünk. A daganatok lehetnek jóindulatúak (benignusak), vagy rosszindulatúak (malignusak).

A jóindulatú daganat nem rák, ez ugyanis rendszerint eltávolítható és legtöbbször nem újul ki. A rosszindulatú daganatokat kóros sejtek alkotják, amelyek ellenőrizhetetlenül  és rendszertelenül osztódnak, ráterjedve a környező szövetekre, és szervekre.

Tények a rákról

         A rák miatt bekövetkező halálesetek mintegy kétharmada kapcsolatba hozható a dohányzással, a táplálkozással, az elhízással és a fizikai aktivitás hiányával.

         A rákos megbetegedések fele megelőzhető lenne az elhízás elkerülésével, a dohányzás abbahagyásával, a fizikai aktivitás fokozásával és az alkoholfogyasztás csökkentésével.

         Az elhízott nők (akik testsúlya 35 %-kal meghaladja az ideálist) kockázata 50 %-kal nagyobb arra, hogy életük folyamán méhnyak-, emlő-, méh- vagy petefészekrákban betegedjenek meg, mint egészséges társaik.

         Az elhízott férfiak (akik testsúlya 35 %-kal meghaladja az ideálist) kockázata 40 %-kal nagyobb arra, hogy életük folyamán prosztatarákjuk fejlődjön ki, mint egészséges társaik.

         Ha a teljes népesség fokozná a fizikai aktivitást úgy, hogy napi 30 percet sétálna tempósan, a vastagbélrák előfordulása 15 %-kal csökkenne.

         A napfény UV sugárzása a bőrrákok mintegy 90 százalékáért  felelős. 

Dr. Benkéné Kiss Valéria

egészségfejlesztő