A nyugati világban évente egymillió ember halálát okozhatja hirtelen szívhalál, a hozzávezető okok közül sokat ismerünk, tudásunk azonban korántsem teljes - indokolta Varró András professzor, a szegedi Szent-Györgyi Konferencia kardiológiai szekciójának vezetője, hogy miért éppen a hirtelen szívhalál témáját állították a tanácskozás középpontjába.
Kilenc Nobel-díjas tudós plenáris előadásai mellett a Szegedi Tudományegyetemen megtartott Szent-Györgyi Konferencián - amelyet a C-vitamin feltalálója emlékére rendeznek, aki éppen 75 éve vette át a Nobel-díjat - hat tudományterület képviselői is ismertették szakterületük legfrissebb eredményeit. A kardiológián kívül a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia, az idegtudomány és a tuberkulózis a nemzetközi konferencia szekcióinak témája.
A hirtelen szívhalálnál a létfontosságú szerv elsősorban az elektromos működés zavara miatt megáll vagy olyan gyorsan és rendszertelenül húzódik össze, hogy a vért nem tudja kipumpálni a test különböző részeibe.
A tanácskozáson - amelyen 33 magyar és külföldi kutató ad elő - elemzik a hirtelen szívhalált befolyásoló tényezőket, szóba kerül, milyen szerepe lehet a géneknek a hirtelen szívhalál beálltában, és ismertetik a szív iszkémiás stresszre adott adaptív válaszára vonatkozó legújabb vizsgálatok eredményeit.
A meghívott kutatók többsége elméleti kardiológus, de a programban klinikai szakemberek is szerepelnek. A kongresszus elsősorban a megelőzést állítja a középpontba, mert vannak, akik az átlagnál nagyobb kockázattal élnek.
"A megelőzés lehet például gyógyszeres kezelés vagy életmód változtatáson alapuló terápia kidolgozása, esetleg egy arra alkalmas defibrillátor beültetése" - összegezte Varró András, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese az Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének vezetője.
Mint mondta, döntő, látványos áttörést nem ért el az utóbbi években a kardiológia, ez is lehet az oka annak, hogy jelenleg nincs élő Nobel-díjas, aki a területtel foglalkozna.