- Minden ötödik élelmiszerminta transzzsírsav-tartalma meghaladja a határértéket, egyes élelmiszercsoportokban ez az arány eléri a 40 százalékot - derült ki az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálataiból. A szív- és érrendszerre károsan ható, az élelmiszerek előállításakor keletkező, a megengedettnél magasabb mesterséges transzzsírsavat (TFA) tartalmazó élelmiszerek betiltását célzó rendelet várhatóan 2014 januárjában lép hatályba.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma márciusban készítette el az élelmiszerek TFA-tartalmának korlátozásáról szóló rendelettervezetet, amelynek lényege, hogy tilos lenne forgalomba hozni olyan élelmiszert, amelynek zsírtartalmában a transzzsírsavak aránya meghaladja a két százalékot. A rendelettervezet előírja továbbá, hogy a gyártói nyilvántartásban szerepelnie kell az ételalapanyagok transzzsírsav-tartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket a gyártó az élelmiszer előállításakor összetevőként felhasznál vagy alkalmaz.
Októberben befejeződött a rendelettervezet európai uniós jóváhagyása - mondta Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) titkára az MTI-nek, hozzátéve, hogy egy kétéves egyeztetési folyamat zárul le a rendelet kihirdetésével. Mint mondta, a várhatóan januárban megjelenő rendelet tartalmaz majd egy 12 hónapos türelmi időt, a gyártók azonban már eddig is sokat tettek azért, hogy csökkentsék ezt a káros anyagot az élelmiszerekben.
A ÉFOSZ titkára kiemelte, a türelmi időt a szükségtelen gazdasági károk kiküszöbölésére hozták, tehát az előre csomagolt élelmiszerek esetében a hatályba lépést követően még 12 hónapig forgalomba hozható az a termék, amelyet már legyártottak. Szöllősi Réka megjegyezte, elfogadható szabályozás született.
Az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy az összes zsírok közül a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, károsítja az érfalat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. Pados Gyula belgyógyász főorvos, táplálkozási szakember korábban arról beszélt, hogy például a ′90-es években még mindenki "zászlóvivője" volt a margarinfogyasztásnak, de később kiderült, a margaringyártás technológiai folyamata okozta a magas, mintegy 10 százalékos transzzsírsav-tartalmat. Azóta a technológiai változott, és a Magyarországon forgalomban lévő margarinok majdnem transzzsírsav-mentesek.
A főorvos elmondta azt is, hogy más élelmiszerek előállításánál is jelen van a transzzsírsav, de a gyártó cégek önkorlátozásával és az egységes szabályozással minimálisra lehet szorítani e káros összetevő arányát.
Az OÉTI a témában novemberben konferenciát rendez, amelynek célja - a nemzetközi helyzet, egyes országok gyakorlata, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó politikájának bemutatásán túl - a hazai kereskedelmi forgalomba kapható, még kockázatos élelmiszerek ismertetése, lakossági ajánlások megfogalmazása és a rendelettervezet bemutatása.
A konferencián a tervek szerint megszólalnak az élelmiszeripar azon szereplői, akik már most megfelelnek a rendeleti szabályozásnak, illetve azok is, akik az átállás előtt vannak.