A hirtelen szívhalál ismert olimpiai bajnokunk, Kolonics György megrendítő tragédiája kapcsán került ismét a figyelem középpontjába. Az élsportolók között egyre gyakoribb halálok a szív megállása és a keringés összeomlása.
Ez kétségtelen módon összefüggésben van azzal az emberi testünk határértékeinek közelében végzett csúcsterheléssel, amely nélkül világraszóló eredményt elérni már nem lehet.
Négy perc nagy idő: míg kenu-1-ben 1000 méteres távon ez alatt az aranyérem megszerzése a cél, addig a mindennapokban egy ember életben tartását jelentheti. Hiszen a 4 percen belül megkezdett újraélesztés és defibrillálás az életet visszahozhatja.
Dr. Kiss Róbert Gábortól a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkárától arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi lehet az oka a hirtelen szívhalálnak, milyen módszerekkel lehet a bajbajutottat életbe tartani, míg megérkezik a segítség, vannak-e vizsgálati eljárások az esetleges rendellenességek feltérképezésére, illetve a nagy fizikai, szellemi és érzelmi megterhelés hogyan hat a szervezetre.
Magyarországon naponta 70 ember szenved hirtelen szívhalált. Fiatal korban a szív, a koszorúserek fejlődési rendellenességei, illetve bizonyos öröklődő szívbetegségek, ritmuszavarok okozzák. 30 - 40 éves kortól a fő ok a koszorúér betegségben keresendő. A beszűkült koszorúereken átfolyó vér fizikai vagy lelki terhelés, stressz esetén nem biztosít megfelelő oxigénellátást a szívizomzatnak. A vérellátását nélkülöző szívizomzatból pedig halálos ritmuszavar indul ki. Ez legtöbbször kamrafibrilláció, kamraremegés. Ilyenkor a szívizomzat máskor oly csodálatos rendben működő sejtjei össze-vissza, egymástól függetlenül kezdenek működni, aminek következtében a szív, mint pumpa megáll. Sokszor a hirtelen szívhalál a szívinfarktus első tünete. Az infarktus során elzáródó koszorúérben megáll a vérkeringés, mely akár másodperceken belül kamraremegést, hirtelen szívhalált okozhat.
Jelek és veszélyek
A szívinfarktus az esetek több, mint felében a sokszor már előrehaladott koszorúérbetegség első jele, ugyanakkor a szívinfarktus kezdődhet azonnali halállal is. A koszorúér-betegség tünetei ugyan sokszor enyhék vagy félrevezetőek, de fáradékonyság, időszakos szegycsonttáji fájdalmak, légszomj egyaránt utalhatnak jelenlétére. Ha a szív és érrendszeri kockázat magas vagy a fenti tünetek jelentkeznek, a betegség időben kideríthető. A szív és érrendszeri kockázat elemei: magas vérnyomás, dohányzás, magas koleszterin, férfi nem, stressz, cukorbaj, hasi típusú elhízás, mozgásszegény életmód, egészségtelen étrend, családi hajlam az érbetegségekre.
Versenyt futni az idővel
Négy percünk van arra, hogy a megálló keringést eredményesen újra tudjuk indítani. Ezután visszafordíthatatlan agyi károsodás alakul ki, Minimálisak a 10 perc után megkezdett újraélesztés esélyei. A túlélési lánc elemei a segélyhívás, az alapszintű újraélesztés, a korai defibrillálás és a mielőbbi szakellátás.
Az újraélesztés részei a légutak szabaddá tétele, mellkaskompressziók és befúvásos lélegeztetés. Laikus által végzett újraélesztés esetén a mellkasi kompresszió önmagában, lélegeztetés nélkül is segíthet. Fontos tudni, hogy a fent említett kamraremegést csak arra alkalmas elektromos áramütéssel, defibrillációval tudjuk megszüntetni. Az újraélesztést a mentők megérkezéséig, vagy az egyre több, nagy forgalmú helyszínen telepített automata elektromos defibrillátor (AED) alkalmazásáig kell folytatni. Így a hirtelen szívhalál eredményesen kezelhető, a beteg akár évtizedeket élhet ezt követően.
Az elengedhetetlen oktatás
Egy évvel ezelőtt az Európai Parlament már javasolta a nagyobb közterületek, mint például vasút- és metróállomások, repülőterek és stadionok felszerelését életmentő automata defibrillátorokkal. A fejlett országokban az újraélesztés oktatása a tananyag része. Nem állhat mindenki mellett egy orvos, legtöbbet a hirtelen szívhalál esetén a legközelebbi képzett laikus segíthet azzal, hogy értesíti a mentőket, végzi az újraélesztést és alkalmazza az AED-t, ha a közelben az megtalálható. Minden tanuló, valamint a szívbetegek hozzátartozói ilyen oktatásban kell, hogy részesüljenek. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága – a közterületek defibrillátorokkal való ellátása mellett -, szorgalmazza az újraélesztés és defibrillálás beépítését a kötelező tananyagba és a gépjárművezetői vizsgába.
Nem kell feladni
A testedzés, a rendszeres sport, a rekreációs tréning az egyik legfontosabb módszere a szív és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbaj, az elhízás és a pszichés zavarok megelőzésének. Nem szabad, hogy a jelen tragikus esetből bárki azt a következtetést vonja le, hogy a sportolás, a saját testünk edzésben tartása veszélyes. Természetesen érdemes kizárni a fent említett, megelőzendő betegségek egyikének-másikának a jelenlétét, különösen, ha már felnőttkorban kezdjük, vagy újrakezdjük a sportolást. Ilyenkor is lehet sportolni, de az orvos meghatározza a terhelési küszöböt, az úgynevezett tréningpulzust, melynél nagyobb terheléssel járó sportot ne végezzünk.
Veszélyes-e az élsport?
Napjaink élsportja a fantasztikus emberi teljesítmények csúcsán jár. Az élsport csodálatos és fontos dolog, hiszen a szurkoláson túl testünk „becsületét”, egészséges testünk fontosságát is szemünk előtt tartja a mai, egészségtelen világban. Az élsportolók között azonban sajnálatosan egyre gyakoribbak a szív és keringési tragédiák. Ez kétségtelen módon összefüggésben van azzal az emberi testünk határértékeinek közelében végzett csúcsterheléssel, ami nélkül világraszóló eredmény elérni már nem lehet. A sportolók orvosi vizsgálatainak technikai hátterét fejleszteni kell. A XXI. század orvosi technikájával, a szív CT vizsgálattal ki lehet mutatni lényegében minden tünetmentes strukturális zavart, életveszélyes szívfejlődési rendellenességet, illetve koszorúér-betegséget. A ritmuszavar hajlam kimutatása azonban még a modern technika igénybevételével sem sikerül minden esetben.