A bankok feltőkésítésének szükségességét, az euróövezeti adósságválság kiterjedésének megakadályozását emelték ki az Európai Unió előtt álló legfontosabb feladatok közül a tagországok szombaton Brüsszelben nyilatkozó pénzügyminiszterei.
A pénzügyi tárcavezetők az euróövezeti országok szűkebb körű, előző napi találkozója után ültek össze, hogy előkészítsék a vasárnapi állam- és kormányfői értekezletet, amelynek fő célja egy átfogó, a piacok bizalmának visszaállítására képes intézkedéscsomag összeállítása. Délután találkoznak az uniós országok külügyminiszterei is, akik erről és a csúcsértekezlet más témáiról is tárgyalnak majd.
A huszonhetes körű találkozók egyik tétje, hogy sikerül-e megtartani a válságkezelésben szükséges összhangot a tizenhét euróövezeti ország (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia), valamint a másik tíz EU-tagállam (Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Dánia, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Románia, Svédország) csoportjai között. Utóbbiak számára ugyanis kiemelten fontos, hogy miközben az euróövezet megpróbál túllépni a saját tagjait sújtó válságon, megmaradjon a teljes EU integritása.
A szombati megbeszélésre érkezők közül George Osborne brit pénzügyminiszter kiemelten hangsúlyozta, hogy az euróövezet adósságválsága most már a zónán kívüli országok reálgazdaságában is egyértelműen érezteti hatását. Leszögezte: ideje lenne, hogy a rövid távú intézkedések helyett átfogó programok szülessenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdaság megtorpanás nélkül növekedjék.
A görög Evangelosz Venizelosz úgy vélekedett, hogy az euróöveet központi problémája nem Görögország. Kiemelte annak fontosságát, hogy a korábbi döntéseket mielőbb végre is hajtsák. Azt is jelezte, hogy immár a legutóbbi, nyári megállapodásban szereplő intézkedéseken is túlmutató kezdeményezések vannak napirenden
A reggeli nyilatkozatok arra is felhívták a figyelmet, hogy a görögországi pénzügyi válság rendezésébe be kell vonni a magánbankokat.
Többen megerősítették, hogy immár a görög adósság részleges leírása is napirenden van. Mások mellett a svéd Anders Borg ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a magánbankok emiatti veszteségeit nem lehet az adófizetőkre hárítani.
A szombati pénzügyminiszteri találkozóhoz kapcsolódóan előzetesen kiszivárgott információk szerint a tagországok közel állnak ahhoz, hogy megállapodjanak a bankfeltőkésítés központi elemeiről. Így például várható, hogy a csúcstalálkozón elfogadják majd az úgynevezett tőkemegfelelési arány felemelését 9 százalékra.
Uniós források szerint az euróövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup) arról már megállapodásra jutottak, hogy megkérik a Görögországnak hitelező magánbankokat, fogadják el a görög államadósság legalább felének a leírását.
Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke szombaton ezt csak közvetve erősítette meg, amikor arról beszélt, hogy a bankoknak minden bizonnyal az eddig gondoltnál nagyobb veszteségeket kell majd elfogadniuk.