A görög mentőöv

EU - 2011-07-22

Megállapodtak az euróövezet tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön a Görögországot segítő újabb nemzetközi programról és az uniós pénzügyi válságkezelési lehetőségek kibővítéséről.Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke szerint a 17 érintett EU-tagország és az uniós intézmények vezetői olyan döntéseket hoztak, amelyek növelik a görög államadósság fenntarthatóságát,

A közös zárónyilatkozat szerint Görögország számára összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent az új nemzetközi támogatási program. A programban az Európai Unió intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rész vesz.

    Hozzáadódik az említett összeghez a magánszektor "önkéntes" részesedése, amely hároméves távlatban eléri a 37 milliárd eurót. A résztvevők az adósság egy részének piaci visszavásárlására is számítanak, ennek értéke csütörtök esti számítások szerint meghaladhatja a 10 milliárd eurót.

    Megállapodtak abban is, hogy a hitelprogramokban alkalmazott kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről legalább a duplájára, 15 évre emelkedik.

    Az új intézkedéscsomag kiegészíti azt a három évre szóló, már futó hitelezési programot, amelynek keretében az EU, az euróövezet tagországai és az IMF összesen 110 milliárd euróval segítik Görögországot.

    Van Rompuy és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök az ülés után hangoztatták annak fontosságát, hogy Görögország tartsa magát pénzügyi konszolidációs programjához.

     A görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu erre ismételten ígéretet téve azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek.

    Valamennyi nyilatkozó, köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is hangoztatta, hogy a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra.

    A zárónyilatkozatban ugyanakkor minden más euróövezeti tagállam vezetője "ünnepélyesen megerősítette hajíthatatlan eltökéltségét" arra, hogy országa teljes egészében teljesíti a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok terén tett vállalásait.

     A Görögország mellett uniós támogatásban részesülő két másik euróövezeti ország, Portugália és Írország vezetői az ülés után szintén úgy értékelték, hogy helyzetükön könnyítettek a találkozón született döntések, mindenekelőtt a kamatcsökkentés és a hitelek futamidejének meghosszabbítása. Pedro Passos Coelho és Enda Kenny külön méltatták az euróövezet összetartását is.

    A résztvevők jelezték azt is, hogy a jövőben még rugalmasabbá válik az uniós stabilitási támogatási mechanizmus. Ez azt is jelenti, hogy immár nemcsak a közvetlenül hitelre szoruló országokban vehető igénybe, és új tevékenységek is finanszírozhatók lesznek belőle, így például bankok feltőkésítése.

    Méltatták a résztvevők a most született döntések hosszabb távra szóló és átfogó jellegét is.

    Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök például úgy fogalmazott, hogy egy "európai valutaalap" megteremtését indították el.

    Angela Merkel német kancellár szerint két területen, a görög adósság kezelésében és a versenyképesség javításában is jelentősen sikerült előrelépni.

 mti