Magyarország számára súlyosan hátrányos, diszkriminatív és elfogadhatatlan, hogy az új uniós kukoricaintervenciós feltételek november 1-jén hatályba lépnek, ezért a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordul jogorvoslatért - mondta Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtófőnöke.
Dékány ezzel arra a szerdai brüsszeli hírre reagált, hogy az EU bizottságának egy meg nem nevezett illetékese ezt bejelentette, megjegyezve, hogy a bizottságban már folyamatban van az ügy, és az EU hivatalos lapjában hamarosan kihirdetik. Az FVM szóvivője szerint az intézkedés a magyar kukoricatermelők számára hátrányos, például, mert előtte semmiféle hatástanulmány nem készült.
A kormány diszkriminatívnak azért tartja az intézkedést, mert a gazdáknak nem volt idejük felkészülni a tervezett változásokra. Ha erre kellő időt hagytak volna, akkor a gazdák vetőmagok vásárlásával készülhettek volna az intézkedés bevezetésére.
Dékány András emlékeztetett arra, hogy a magyar termelők érdekének védelmében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban levélben fordult Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez kérvén, hogy a bizottság függessze fel, vagy halassza el az új uniós kukoricaintervenciós feltételek november 1-jei bevezetését.
A november 1-jén hatályba lépő szigorítás lényege, hogy bevezetik a kukorica esetében a hektolitersúly mérését, azaz egy hektoliter kukoricának 71-73 kilogrammnak kellene lennie az új direktíva szerint. A termés nedvességtartalma 14,5 százalék helyett 13 százalék lehet. Az úgynevezett törtszem arányt 10-ről 5 százalékra kell csökkenteni, míg a hősérült szemek arány 3 százalék helyett 0,5 százalék lehet.
A megváltoztatott minőségi követelmények automatikusan kizárják a magyar kukorica egy részét az uniós intervencióból, mivel ezt a magyar termelők egy része a fajtaösszetétel, illetve az ország természeti adottságai miatt nem képes teljesíteni. Jelenleg keresleti piaca van a kukoricának, azaz a szabadpiaci ár meghaladja az intervenciós árat.
Nyugat-Európában ugyanis sok helyen nem kedvezett az időjárás ebben az évben a kukoricatermelőknek. Így a szakértők szerint az idén nemigen kell a kukorica intervenciós felajánlásával számolni Magyarországon. Hosszabb távon viszont az új minőségi paraméterek alkalmazása csökkentheti a kukorica árát. Az unió intervenciós gabona-felvásárlási rendszerébe Magyarország EU-csatlakozását követően kapcsolódhatott be.
Ez a magyar gazdálkodók számára azért jelentett az addiginál biztosabb bevételi forrást, mert az uniós intervenciós ár - a tonnánkénti 101 euró - akkor még meghaladta a szabadpiaci árakat. Így a gazdálkodók jelentős mennyiségű, mintegy 8 millió tonna búzát és kukoricát ajánlottak fel mind 2004-ben, mind pedig 2005-ben uniós átvételre.
Ez az intervenciós készlet már apadt, annak köszönhetően, hogy a magyarországi raktárakból jelentős mennyiségű gabonát - elsősorban búzát - elszállítottak. Jelenleg a magyar raktárakban 5-6 millió tonna gabona található, amelyből 4-4,5 millió tonna a kukorica.
Az unióban felvásárolt összes kukoricakészlet mintegy 80 százalékát a magyar kukorica tesz ki. Az unió illetékesei ezt - vélelmezhetően - sokallva, döntöttek a minőségi paraméterek megváltoztatása mellett, hogy így csökkenthessék a raktáron lévő készletek nagyságát.
(MTI)