A visszamenőleges hatályú magyar törvényekről és a hitelminősítőkről is szóltak magyar képviselők az EP-plenárison

A késő estére csúszott felszólalásban Tabajdi Csaba úgy fogalmazott: Európában a római jog óta alapelv a visszamenőleges hatály tilalma, a magyar kormány azonban az elmúlt másfél évben többször megsértette ezt az elvet, például amikor tavaly visszamenőlegesen módosította az állampolgárok nyugdíjtakarékossági szerződését, illetve múlt héten, megszüntetve a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét. Hozzátette: most pedig ismét visszamenőleges hatállyal készül törvényt hozni az "Európai Parlament által bírált alkotmány átmeneti rendelkezéseiről", és ezúttal "a Magyar Szocialista Pártot akarja felelőssé tenni az elmúlt rendszer bűneiért". Ezt szerinte nem tűrheti sem az EP, amely 2009-ben kijelentette, hogy "egy parlament sem hozhat törvényeket a múltról", sem az Európai Bizottság.

    Egy másik felszólalásban Pelczné Gáll Ildikó úgy vélte, a hitelminősítők rövid távú érdekek mentén, a piac hangulatától vezérelve, tudományos módszertan nélkül minősítenek le. Úgy vélte, emiatt ezek az ügynökségek nem megbízhatóak az üzleti környezet visszajelzésének tekintetében, "ugyanakkor milliárdos károkat tudnak okozni". Kérdés szerinte, "miért várat még mindig magára egy európai hitelminősítő létrehozása".

    A fideszes képviselő - mint mondta - nem érti azt sem, kinek az érdekét tartja szem előtt "egy-egy biztos vagy maga az alelnök", amikor felelőtlen kijelentéseivel úgy emel ki egyes országokat, hogy "gazdaságpolitikájukat illetően elmarasztaló, negatív összefüggésbe helyezi őket".