Almunia szerint nem kell sietni az euróövezetbe
Az új EU-tagok euróövezeti csatlakozását nem szükséges felgyorsítani, mondta az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia Madridban újságíróknak. - Nem lehet ezt a folyamatot meggyorsítani. Igen kívánatos, hogy az új tagok a lehető leghamarabb bevezessék a közös valutát, azonban senkinek nem tenne jót, ha nem teljesülnek a megállapított szabályokat - mondta a pénzügyi biztos.
Az új kelet-európai EU-tagok közül eddig csak Szlovénia jelentkezését fogadták el, Szlovénia január 1-től az euróövezetben lesz. Legutóbb, csütörtökön, a cseh ügyvezető kormány adta fel hivatalosan az euróövezeti csatlakozás eddigi, 2010-es céldátumát, új dátum nélkül. Korábban az új magyar EU-konvergencia-program sem tartalmazott már céldátumot az euróövezeti csatlakozásra. A programot és a deficit-kiigazítási tervet két héttel ezelőtt fogadta el az EU miniszteri tanácsa, felszólítva a kormányt a következetes végrehajtásra. Korábban a hivatalos cél szintén 2010 volt.
A lengyel kormánynak sincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére. Lengyelország a nyáron kéréssel fordult az EU-hoz, hogy további három évig haladékot kapjon az uniós költségvetési kritériumok teljesítésére.
A szlovák kormány még ragaszkodik az eredeti, 2009-es eurócsatlakozási céldátumhoz, és a Szlovák Nemzeti Bank ütemes szigorítással igyekszik elérni, hogy teljesíthető legyen az inflációs feltétel. Szlovákia tavaly, november 26-i hatállyal belépett az "euró előszobáját" jelentő ERM-II. átváltási rendszerbe, holott korábban csak ez év közepére tervezték ezt.
Litvánia új céldátuma az euró bevezetésére 2010, de ha a feltételek teljesítése kedvezően alakul, akkor már 2009-ben szeretnék euróra váltani a nemzeti valutát. Litvánia eredetileg jövő januárban szeretett volna csatlakozni az euróövezethez, de az EU pénzügyminiszteri tanácsa májusban úgy döntött, ez még korai lenne, mert Litvániában nem biztosított az euróövezeti tagsághoz szükséges inflációs szint tartóssága.
Litvániában azért viszonylag gyors - de a döntés idején 2,4 százalékos euróövezeti átlagnál nem számottevően gyorsabb - az infláció, mert a gazdaság évi 6-7 százalékkal nő, csakúgy, mint Szlovákiában vagy Csehországban, miközben az euróövezetben már most is nagyok a különbségek.
Olaszország GDP-je tavaly gyakorlatilag nem nőtt, a német gazdaság 0,9 százalékkal bővült, a skála másik végén Írország 4,7 százalékos ütemet produkált tavaly. Ha még nagyobb különbségek kerülnek az euróövezetbe, akkor az EKB egységes kamata gyakorlatilag megfojthatná a kis GDP-növekedésű, kis inflációjú országokat, mindenekelőtt Németországot.
(EurAktív)