A légi utasok számára kedvezőbb uniós előírások mellett foglalt állást szerdán az Európai Parlament (EP), a jogszabály módosításához ugyanakkor még a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak is hozzá kell járulnia - derül ki az EP sajtószolgálatának közleményéből.
A kommüniké szerint a parlament azt szeretné, hogy az utasok nagyobb eséllyel juthassanak kártérítéshez, ha késik a repülő vagy a reptéren rekednek.
"Dávid és Góliát történetéről van szó, hiszen a panaszt benyújtó utasok mindössze két százalékát kompenzálja később a légitársaság. A ma megszavazott szöveg egészséges egyensúlyt teremt az utasok és a légi fuvarozók jogai között. Egyfelől nagyobb védelmet kapnak az utasok, másfelől viszont az iparágban elengedhetetlen rugalmasságra is tekintettel voltunk" - nyilatkozott a szavazást követően Georges Bach néppárti EP-képviselő, a téma jelentéstevője.
Az EP által elfogadott szöveg értelmében a légitársaságoknak külön személyzetet kellene telepíteniük a repülőterekre, akiknek tájékoztatniuk kellene az utasokat a járatokat érintő változásokról, jogaikról, arról, hogy hogyan tehetnek panaszt, miként kaphatnak segítséget vagy kárpótlást. Náluk adhatnák le az utasok panaszaikat, beleértve az elveszett vagy megrongálódott poggyásszal kapcsolatos kártérítési igényeiket is - derül ki az EP közleményéből.
Ha az EP által elfogadott szöveg emelkedne törvényerőre, az utasoknak egy járat késése esetén az eredeti indulási időponttól számított legkésőbb fél órán belül tájékoztatást kellene adni a becsült indulási időről. Az EP előírná azt is, hogy az utasokat a jegyfoglalás korai szakaszában tájékoztatni kell a poggyászdíjakról. A kézipoggyászba egy kabát, egy kézitáska és egy reptéri reklámszatyor is beletartozna - döntött az EP.
Az uniós parlament azt szeretné, hogy amennyiben valamelyik légitársaság két hónapon belül nem reagál egy utasa panaszára, az minősüljön a panasz automatikus elfogadásának. Ha pedig a vállalat rendkívüli körülményekre hivatkozva akarja megtagadni a kártérítést, akkor teljes körű, írásos magyarázatot kellene adnia az utas számára. Emellett a jogszabálytervezet részletesen felsorolja az ilyen rendkívüli körülménynek számító eseteket is, idesorolná a többi között a madarakkal történő ütközést, a zavaros politikai helyzetet vagy egy előre nem látható sztrájkot.
Az elhúzódó rendkívüli esetekben, amilyet például a 2010-es izlandi vulkánkitörés okozott, a légitársaságoknak legfeljebb öt napig kellene állniuk az utasok szállásköltségét - derül ki az EP által elfogadott szövegből.
Az uniós szabályok értelmében az úgynevezett rendes jogalkotói eljárás keretében uniós jogszabályt elfogadni csak úgy lehet, ha azzal az közvetlenül választott képviselőkből álló Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő, a szakminisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa is egyetért. Ebben a kérdésben a tanács még nem alakította ki álláspontját.