Elfogadta az Európai Parlament azt a jogszabálytervezetet, amelynek értelmében a pénzmosás elleni harcért és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáért felelős hatóságok szükséges esetben azonnal hozzájuthatnának a pénzt átutalóval kapcsolatos alapvető adatokhoz.
A csütörtökön, 442-16-130 arányban elfogadott jogszabálytervezet meghatározza, hogy milyen adatoknak kell minden esetben kapcsolódniuk egy-egy pénzátutaláshoz. Az átutalások nyomon követhetősége ugyanis döntő lehet a pénzmosás elleni harcban és a terroristák támogatásának megakadályozásában. A rendelet tehát előírná az átutalási folyamatban résztvevő szolgáltatók, bankok, hitelintézetek számára, hogy a pénzeszközök tranzakcióját az átutaló személyére vonatkozó megfelelő, gyorsan kikereshető információknak kell kísérniük.
Az Alexander Alvaro (liberális, német) által gondozott jelentésben a szakbizottsági képviselők kiemelték, hogy a szabályozás azért szükséges, mert az átutalásokban megjelenő „piszkos” pénzek megingathatják a pénzügyi szektor stabilitását és a belé vetett bizalmat, a terrorizmus pedig a társadalom alapjait ássa alá. A képviselők kivonnák a szabályozás alól azokat a tranzakciókat, amelyek amúgy is nyomon követhetők (például hitelkártyás fizetések), és nem törődnének az ezer eurónál kisebb összegű átutalásokkal sem.
A témának különös aktualitást ad, hogy sajtóhírek szerint az USA a nemzetközi átutalások bankközi rendszerétől, a SWIFT-től jelentős mennyiségű tranzakciós adat átadását kérte, ami adatvédelmi szempontból aggályos lehet.
EP-állásfoglalás a SWIFT-ügyről
A nemzetközi banki átutalásokat lebonyolító, brüsszeli székhelyű Swift-konzorcium rendszere által tárolt adatokhoz való amerikai hozzáféréssel kapcsolatban is állást foglalt csütörtökön az EP. „A SWIFT-rendszerből származó banki átutalásokkal kapcsolatos adatoknak az Egyesült Államok titkosszolgálatai által történt megszerzéséről” - ez a címe a parlament által csütörtökön 302-219-22 arányban elfogadott állásfoglalás-tervezetnek, amelyet a parlament szocialista, liberális, zöldpárti és egyesült baloldali frakciója terjesztett be. A néppártiak külön tervezetet készítettek, és a címben szerepel az „állítólagos” szó is. Ez utóbbi szövegtervezetet (amelyhez a Nemzetek Európája képviselőcsoport is csatlakozott) az EP elutasította.)
Az elfogadott szöveg szerint „az európai és amerikai média nemrégiben felfedte az Egyesült Államok kormánya által létrehozott, a terrorizmus finanszírozását követő program létezését, amely lehetővé tette az Egyesült Államok hatóságai számára, hogy hozzáférjenek a 200 országban több mint 8000 üzleti bankot (köztük több központi bankot) tömörítő, Belgiumban működő, iparági együttműködésen alapuló SWIFT-rendszerben (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság) tárolt összes pénzügyi adathoz”. A SWIFT-ben tárolt, az amerikai hatóságok által megszerzett információk több százezer európai polgárt érintenek, és ez egyebek mellett nagyszabású gazdasági és ipari kémkedést tesz lehetővé - áll a szövegben.
Az állásfoglalás szerint az EP veszélyeztetve érzi a magánélet és az adatok védelmét, és arra hívja fel a figyelmet, hogy „a személyes adatok harmadik országok részére történő átadására nemzeti és európai szintű adatvédelmi jogszabályok vonatkoznak, amelyek értelmében az adatok átadását minden esetben igazságügyi hatóságnak kell engedélyeznie”.
A szöveg elfogadásával a parlament követeli, hogy „az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Központi Bank szolgáljon alapos felvilágosítással arról, milyen mértékben volt tisztában a SWIFT és az USA kormánya közötti titkos megállapodással”. A végül elutasított néppárti tervezet szerint az EP tudomásul vette volna Franco Frattini EU-biztos kijelentését, amely szerint az állítások, még ha igaznak is bizonyulnának, nem esnének a közösségi jog illetékességi körébe.