Az alaptörvény küszöbön álló, negyedik módosítását is górcső alá fogja venni az Európai Parlament illetékes, alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága, amely csütörtökön a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről szóló munkadokumentumról vitázott.
Rui Tavares, a magyarországi alapjogok helyzetét elemző vizsgálat zöldpárti portugál jelentéstevője elmondta: a csütörtöki ülésre készített munkadokumentumban - amely a demokrácia és a jogállamiság ügyét mutatja be - az alaptörvény tervezett módosításának részletes értékelésére még nem volt mód, és mivel meglátása szerint a módosítás jelentős mértékben megváltoztatná az alaptörvényt, ezért azt külön értékelni kell.
A portugál politikus rámutatott, hogy a magyarországi alapjogok helyzetét több mint egy éve vizsgáló bizottság számára készített munkadokumentumban nem volt mód arra, hogy részletesen bemutassák a tervezett módosítást, ezért - bár ez, a negyedik az utolsó tervbe vett munkadokumentum - kiegészítést fog készíteni, amelyben az alaptörvény negyedik módosítását veszi majd górcső alá. Ez tervei szerint áprilisra készülhet el.
Tavares emlékeztetett, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára azt kérte, még ne szavazzanak a módosításról. A portugál EP-képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy magyar törvényhozásnak szuverén joga megtartani a szavazást. Tavares egyúttal kijelentette: az elmúlt több mint egy évben alapos és összetett párbeszéd folyt a magyar hatóságokkal, és azért is szerencsés volna elfogadása előtt értékelni a tervezett alkotmánymódosítást, mert nem szeretné, ha Magyarországon visszalépés történne.
Juan Fernando López Aguilar, a bizottság szocialista elnöke hozzátette: a tervezett alaptörvény-módosítás egyik célja az Alkotmánybíróság (AB) jogköreinek szűkítése. A spanyol politikus úgy vélte: a módosító javaslat azáltal, hogy beemeli az alaptörvénybe a korábban az AB által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket, az AB döntéseinek parlamenti úton történő felülvizsgálatát jelenti.