- Egyebek mellett a klímavédelemre, a kohéziós politikára, illetve a kis- és középvállalkozások támogatására fordítható összegeket is növelné az Európai Unió jövő évi költségvetésében az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadott határozata értelmében.
A strasbourgi plenáris ülésen megszavazott álláspont értelmében kétmilliárd euróval emelnék az Európai Bizottság (EB) eredeti javaslatában szereplő jövő évi forrásokat az éghajlatváltozás elleni fellépésre.
. Emellett növelnék az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Erasmus+ program büdzséjét, valamint bővítenék a finanszírozást a digitalizáció, a migráció kezelése és a külpolitika céljaira is, ide értve a nemzetközi fejlesztéspolitikát és a humanitárius segítségnyújtást.
"A költségvetésnek szilárd kiindulópontul kell szolgálnia az új generációs közösségi programok elindításához" - hangsúlyozták.
Deutsch Tamás fideszes képviselő arról számolt be, hogy az általa benyújtott javaslat nyomán a képviselőtestület hárommilliárd euróval növelné a 2020-as kohéziós forrásokat, így biztosítva a már megvalósított tagállami projektek számláinak kifizetését. Rámutatott: el kell kerülni az előző többéves pénzügyi keretterv végén előállt "likviditási hiány" problémáját, ezért a mostani lépés "óriási áttörésnek" számít - mondta.
Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte jelenlegi formájában a 2021-2027-es költségvetési keretre vonatkozó tervezetet, amely szerinte kettős mércét alkalmaz, ráadásul jelentősen csökkentené a regionális fejlesztési és agrárforrásokat. Hozzátette, a finn soros EU-elnökség beterjesztései sem tartalmaznak számottevő javulást.
A magyar régiókat hátrányos helyzetbe hozó EU-s tervek tükrében különösen szomorú a magyar ellenzék arra vonatkozó próbálkozása, hogy a jövőben ne Magyarországon döntsenek arról, hova jutnak az uniós fejlesztési pénzek - fogalmazott Deutsch, aki szerint ezen elképzelés "életveszélyes", és "nyílt támadást" jelent az ország ellen.
Ujhelyi István MSZP-s képviselő aláhúzta, hogy az állásfoglalásban kiemelt helyen szerepel az ingyenes Interrail vasúti bérlet ötletére épülő DiscoverEU program, amely így 2020-ban is folytatódhat.
"Büszke vagyok rá, hogy elsőként karoltam fel a kezdeményezést, és segítettem a megvalósulását. Az elmúlt években közel 300 ezer fiatal jelentkezett a programra, közülük 50 ezren tudtak élni az ingyenes vonatbérlet nyújtotta utazással. A program sikerét jól mutatja, hogy a Magyarországon elérhető bérletekre is csaknem tízszeres volt a túljelentkezés. Kétségkívül ez az EU egyik legprogresszívebb és legtöbb bővítési lehetőséget rejtő programja, amelyre 2021 után várhatólag már évente 100 millió euró fog rendelkezésre állni" - írta.
Az Európai Unió másik társjogalkotó szerve, a tagállamok kormányait tömörítő tanács később leszögezte, nem tudja elfogadni az EP minden módosító indítványát, így október 29-én háromhetes intézményközi egyeztetési folyamat kezdődik az Európai Unió jövő évi költségvetéséről.
Ha november 18-ig nincs megállapodás, akkor az Európai Bizottságnak újabb költségvetési javaslatot kell beterjesztenie.
Az EB eredeti tervezete 168,3 milliárd euró kötelezettségvállalást és 153,6 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő 2020-ra. A bőkezűbb kiadási keretet támogató parlament ezzel szemben 171, illetve 159,1 milliárd eurót szeretne elérni, a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács viszont 166,8 és 153,1 milliárd eurót.