Tovább nőtt az elmúlt hónapokban az európai uniós tagországok lakosságán belül azok aránya, akik attól tartanak, hogy a nemzetközi gazdasági válságból való kilábalás hosszú időt vesz majd igénybe.A legfrissebb Eurobarométer nemzetközi közvélemény-kutatás szerint a lakosságnak csak a 23 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása már elérte a tetőpontot, míg 68 százalékuk ezzel ellenkezően vélekedik.
A Brüsszelben csütörtökön nyilvánosságra hozott előzetes eredmények szerint tavasz óta négy százalékponttal esett vissza azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy saját háztartásuk anyagi körülményei még jónak mondhatók. Uniós szinten ezek aránya 61 százalék. A legborúlátóbbnak a görögök és a magyarok bizonyultak: mindkét országban a megkérdezetteknek csak 24 százaléka tartotta jónak a háztartás anyagi helyzetét. Magyarországon tavasz óta 5, Görögországban 12 százalékpontos a csökkenés. Svédországban, Dániában, Finnországban és Hollandiában viszont a megkérdezettek 85-90 százaléka még pozitívan nyilatkozott önnön anyagi kilátásairól.
Ami a nemzeti gazdaság helyzetét illeti, a saját országuk kilátásait jónak tartók aránya uniós szinten csak 28 százalék. A felmérés mindazonáltal itt is nagy eltéréseket mutat. Svédországban, Luxemburgban és Németországban a polgárok több mint háromnegyede jónak tartja a gazdaság állapotát, míg Görögországban, Írországban és Spanyolországban 5 százaléknál is kevesebben vélekednek így. Magyarországon a megkérdezettek 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ország gazdasági helyzete jó.
A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság átlaga a válság leküzdését illetően nagyobb bizalommal van az Európai Unió, mint saját nemzeti kormánya iránt. Előbbinek a megkérdezettek 34 százaléka, utóbbinak csak 24 százaléka tulajdonít főszerepet a gazdasági válság hatásainak kezelésében.