Az Európai Bíróságon folytatódik a "Stop Soros" törvénycsomag miatti uniós jogsértési eljárás
Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a "Stop Soros" törvénycsomag miatt még tavaly júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére továbbra sem született megoldás, így az ügyet a luxembourgi székhelyű törvényszék elé utalta.
A bizottság közleményében hangsúlyozta: a csomag és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosítás sérti az európai uniós jogot, a menedékkérelmekhez nyújtott segítség büntetendővé tétele és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kapcsolatban lehessenek az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel. A törvény emellett az indoklás szerint indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok jogát a szabad mozgáshoz, és nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat és az érintettek jogait.
A bizottság emellett - felszólító levél küldésével- kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, hogy Magyarország nem biztosít élelmiszert azon visszatérésre kötelezett menedékkérőknek, akik a szerbiai határ mentén létesített tranzitzónákban állnak őrizet alatt. Mint a közleményben írták, a körülmények nem felelnek meg a közösségi előírásoknak.
A helyzet sürgősségére való tekintettel a magyar kormánynak az ügyben egy hónapja lesz válaszadásra, ezt követően az eljárás tovább léphet a második szakaszba.
A menedékkérők őrizetben tartásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás tavaly júliusban lépett bírósági szakaszba.
Az EU-tól független, strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ideiglenes intézkedésként már számos esetben kötelezte arra a magyar hatóságokat, hogy gondoskodjanak a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszerrel való ellátásáról.
Az Európai Bizottság bejelentése szerint amiatt is per indul az EU bíróságán Magyarország ellen, hogy a hatóságok nem teszik lehetővé az állatorvosi szakma gyakorlását a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak.
A vonatkozó irányelv előírja, hogy az uniós tagállamokban legalább öt éve jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli (EU-n kívüli országból érkező) állampolgárok bizonyos területeken - a munkavállalás és az önálló vállalkozói tevékenység terén például - egyenlő bánásmódban részesüljenek a helyiekkel. A magyar jog viszont még az országban diplomát szerzettek számára sem teszi lehetővé, hogy állatorvosként praktizáljanak.