Bóka János: Magyarország az európai versenyképesség erősítését szolgáló Budapesti Nyilatkozat megvalósítását szeretné

Az EU-tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően nyilatkozva Bóka János hangsúlyozta, Magyarország azt is szeretné, hogy a lengyel elnökség - melynek prioritása az Európai Unió bővítése - az erőfeszítéseket folytatva erősítse a magyar uniós elnökség alatt a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban vett lendületet.

Magyarország azt várja a lengyel elnökségtől, hogy folytassa azt a magyar kezdeményezést is, amely a jogállamiság, az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem kérdéseit az Európai Unió intézményeinek tekintetében is napirendre veszi - tette hozzá az európai uniós ügyekért felelős miniszter.

A lengyel EU-elnökség céljait sorolva Bóka János közölte, az európai biztonság és védelempolitika erősítése szintén a magyar elnökség egyik központi prioritása volt. Amennyiben a lengyel elnökség folytatja a megkezdett munkát, a többi között az európai védelmi ipari tervre vonatkozó tanácsi álláspont kialakításával, az a magyar célkitűzések megvalósítását is szolgálja

- mondta.

Hangsúlyozta: a biztonsági szempontok bevezetése erőteljesebb formában indokolt, egyebek mellett a migrációs válság kezelésével összefüggésben az Európai Unió külső határainak a védelme esetében. Ez a lengyel törekvés a magyar kormány álláspontjával is egyezik - mondta Bóka János, aki fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ugyanazok az elvárások és normák érvényesüljenek az Európai Unió valamennyi külső határterületén, ideértve a Magyarország által védett külső határokat is.

A miniszter indokoltnak nevezte az erőteljesebb lengyel biztonsági szemlélet alkalmazását a közös mezőgazdasági politika és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos kérdések esetében is.

Az olyan kiemelt jogalkotási dossziékkal kapcsolatban, mint a gyermekek kárára elkövetett szexuális visszaéléssel szembeni fellépés, Bóka János úgy fogalmazott: "azt várjuk a lengyel elnökségtől, hogy folytassa a magyar elnökség jogalkotási előkészítő tevékenységét".

A jogállamiság kérdésével kapcsolatban a miniszter elmondta, arra bátorította a lengyel elnökséget, hogy folytassa azt a magyar kezdeményezést, ami a jogállamisági, az átláthatóság, valamint a korrupció elleni küzdelem kérdéseit az Európai Unió intézményei tekintetében is napirendre veszik.

"Én az elmúlt öt évben a magyar korrupcióellenes keretről és a magyar jogállamiság kérdéséről egy olyan korábbi biztossal egyeztettem, aki most pénzmosás és egyéb korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatt büntetőeljárás alatt áll. Ez nyilván olyan dolog, amit nem lehet a szőnyeg alá söpörni, különösen, hogyha az európai intézmények úgy érzik, hogy ezzel kapcsolatban nekik teendőjük nincs, vagy nincs feladatuk"

- fogalmazott Bóka János, majd hozzátette: ez az amúgy is megcsorbult hitelű európai jogállamisági eljárások hitelességét ássa alá.

A miniszter a "nap hírének" nevezte, hogy az Európai Bizottság zöld politikájának erősítése érdekében bizonyos forrásokat civil szervezetek lobbitevékenysége finanszírozására használt föl a tagállamokban és az uniós intézményekben. Mindez - mint kiemelte - az európai politikai döntéshozatal folyamatainak átláthatóságával kapcsolatban alapvető kérdéseket vet fel. Ezeket a kérdéseket napirenden kell tartani - húzta alá.

Bóka János végezetül elmondta, a jogállamisági felülvizsgálati ciklusban Magyarország részéről beszámolt a legutóbbi, az igazságszolgáltatással, a médiapluralizmussal, az alkotmányos berendezkedéssel, civil társadalommal kapcsolatos fejleményekről. A magyar viszonyok alapos ismerete, illetve a kettős mércét elkerülő általános európai megközelítés elengedhetetlen a jogállamisági párbeszéd értelmes folytatásához.

Ezen a területen még sok tennivaló van, mind az Európai Bizottság, mind pedig a tagállami képviselők részéről - tette hozzá nyilatkozatában az európai uniós ügyekért felelős miniszter.