- Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásának középpontján az áll, miként válaszoljon az EU arra, hogy Oroszország nem tartja be emberi jogi kötelezettségeit - közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszteri tanács ülése előtt.
Josep Borrell kiemelte, az Oroszországról folytatott vita megosztó, ugyanakkor egyértelmű, hogy Moszkva nem tesz eleget az emberi jogokat érintő nemzetközi kötelezettségének, ahogy nem tartja tiszteltben a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) határozatát sem, amelyben a bíróság Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátására szólított fel.
Az Iránról tervezett megbeszélésekről azt mondta, fontos egyeztetések zajlanak az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás aláíró államaival, köztük az Egyesült Államokkal egy informális tanácskozás összehívásáról. Az uniós kezdeményezésű tanácskozást előkészítő tárgyalások célja annak felmérése, miként lehetséges, hogy Washington visszatérjen a megállapodáshoz.
Elmondta, a külügyminiszteri tanács hétfői ülésén a szakminiszterek áttekintik egyebek mellett a mianmari katonai puccs után kialakult helyzetet. Azt hangoztatta, elengedhetetlen, hogy az EU határozott választ adjon az emberi jogok megsértését jelentő, halálos áldozatokkal járó erőszakra, amelyet a katonák a békés megmozdulásokon résztvevők ellen elkövettek. Kiemelte azt is, hogy a külügyminisztereknek egyenes választ kell adniuk a Fehéroroszországban kialakult, egyre romló helyzetre is, ugyanis - mint mondta - fokozódik az állampolgárok és a civil szervezetek megfélemlítése.
Heiko Maas német külügyminiszter az érkezésekor azt mondta, országa támogatja az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések előkészítését, különösen konkrét személyek szankcionálását. Hangsúlyozta, annak ellenére, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok mélypontre jutottak, a két félnek továbbra is fenn kell tartania a konstruktív párbeszédet. A mianmari katonai puccsal kapcsolatban úgy nyilatkozott, nem szabad tétlenül nézi, ahogy a junta erőszakosan lép fel a polgári kormányért tüntető civilekkel szemben.
"Minden diplomáciai eszközt felhasználunk a feszültség csökkentéséhez, ugyanakkor a legrosszabb esetben élni fogunk a szankciók bevezetésének lehetőségével is a katonai rezsimmel szemben" - hangsúlyozta.
A tanács tájékoztatása szerint a szakminiszterek egyebek mellett véleményt cserélnek a közös európai biztonság és védelem megerősítését célzó uniós kezdeményezésekről, illetve a tanácsüléshez várhatóan videokonferencia keretében csatlakozik Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere is, akivel a miniszterek véleménycserét tartanak az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról.