A közgazdászok jelentős többsége továbbra is borúlátóan ítéli meg a brit EU-tagság megszűnési folyamatának hatásait a brit gazdaságra.A Financial Times minden év elején felmérésben kéri ki nagy befektetési és elemzőházak szakértőinek véleményét a következő tizenkét hónap várható gazdasági fejleményeiről.
A londoni gazdasági napilap keddi ismertetésében felidézi: két évvel ezelőtt a felmérésbe bevont közgazdászok háromnegyede, tavaly pedig 87 százaléka vélte úgy, hogy a Brexit hosszú távon káros hatást gyakorol a brit gazdaságra.
Az idén valamivel jobb a hangulat, miután 2017 végén sikerült megállapodni az Európai Unióval a kilépési tárgyalások második - mindenekelőtt a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatrendszerről szóló - szakaszának elkezdéséről. Az idei körkérdésre válaszoló 107 szakértő kétharmada azonban azt mondta, hogy ugyanazt vallja a Brexit várható hosszú távú negatív gazdasági hatásairól, mint az előző két évben, és csak nem egészen 20 százalékuk vált derűlátóbbá.
A válaszadó közgazdászok fele 1 százalék feletti, de legfeljebb 1,5 százalékos növekedést vár 2018-ban a brit gazdaságban, és alig 5 százalékuk jósolta azt, hogy a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedési üteme meghaladja 2 százalékot.
A borúlátásra leggyakrabban adott indok az a várakozás, hogy a Brexit-tárgyalások továbbra is bizonytalan kimenetele a beruházások visszafogására készteti az üzleti szektort.
Ezt legutóbbi országjelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megállapította.
A pénzügyi szervezet december végén Londonban ismertetett éves értékelésében 1,6 százalékra gyengítette a brit hazai össztermék tavalyi növekedésére adott becslését az addigi előrejelzésében szereplő 1,7 százalékról, 2018-ra pedig 1,5 százalékos növekedést valószínűsített.
A prognózis módosításának indoklásában az IMF kifejtette, hogy a nagy-britanniai beruházások növekedési üteme máris elmarad attól a szinttől, amelyet a jelenlegi erőteljes világgazdasági növekedési környezetben várni lehetne, és az üzleti vállalkozások várhatóan