A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter szerint az Európai Unió egyes intézményei olyan útmutatásokat adnak az üzleti szektornak, amelyek nem számolnak azzal, hogy London és az EU megállapodásra jut a brit EU-tagság megszűnése utáni időszak kapcsolatrendszeréről.
David Davis a Financial Times keddi beszámolója szerint még a múlt hónapban írt erről egy panaszos levelet Theresa May brit miniszterelnöknek.
A londoni gazdasági napilap által látott bizalmas átiratban Davis közölte a kormányfővel, hogy véleménye szerint az EU-intézmények e gyakorlattal máris a többi uniós országtól eltérően kezelik Nagy-Britanniát, jóllehet a brit EU-tagság még meg sem szűnt, és ez károkat okoz a brit üzleti szektornak.
A kilépési tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium (DExEU) vezetőjének levele szerint az EU számos olyan lépést tett, amelyek miatt megállapodások és szerződések veszíthetik érvényüket, illetve brit vállalatok kényszerülhetnek áttelepülésre más uniós országokba, ha a Brexit-tárgyalások egyezség nélkül zárulnak.
Az idézett levélrészletből nem derül ki, hogy Davis milyen konkrét lépéseket kifogásol. A miniszter szerint ugyanakkor még az Európai Bizottság is "egyoldalú nyilatkozatokat" tesz olyan szerteágazó területeken, mint a társasági törvények, a polgári jogszolgáltatás, a nemzetközi magánjog, valamint az élőállatok szállítása és védelme.
Davis közli a kormányfővel a levélben, hogy jogi tanácsadást kért az ügyben, és felkéri az Európai Bizottságot az uniós iránymutatások olyan módosítására, amely figyelembe veszi a kétoldalú kereskedelmi megállapodás létrejöttének lehetőségét is.
A Financial Times kommentárja szerint azonban valószínűtlen, hogy az EU módosítaná a vállalatoknak adott Brexit-útmutatásait. A lap felidézi, hogy Michel Barnier, a bizottság Brexit-főtárgyalója már novemberben kijelentette: nem tudja, hogy a brit üzleti szektornak "elmagyarázták-e a teljes igazságot" a brit EU-tagság megszűnésének konkrét következményeiről.
Ráadásul a brit kormány maga is alig burkoltan készül a megállapodás nélküli Brexit lehetőségére. Philip Hammond pénzügyminiszter az új pénzügyi év költségvetési tervezetét ismertetve bejelentette: a brit kormány 3 milliárd fontot (több mint ezermilliárd forintot) különít el a brit EU-tagság megszűnésével összefüggő bármilyen jövőbeni pótlólagos finanszírozási igényre.
Hammond hozzátette: a kabinet a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalások "minden lehetséges végkimenetelése" felkészül.
A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről született decemberi megállapodás bejelentése után azonban David Davis azt mondta: a Brexit-tárgyalások első szakaszát lezáró egyezséggel "drámaian csökkent" annak a kockázata, hogy Nagy-Britannia átfogó kereskedelmi egyezmény nélkül lép ki az Európai Unióból, és így annak a kockázata is mérséklődött, hogy az EU-val folytatott brit kereskedelemre a Brexit után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lépnek életbe.
A WTO-szabályozás alapján vám-, illetve nem vámjellegű akadályok emelkednének az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti, évente csaknem 640 milliárd euró értékű, jelenleg teljesen vámmentes kereskedelmi forgalom elé.