Brexit - Kérdéses, hogy az észak-írországi unionisták támogatják-e a tervezetet
A legnagyobb észak-írországi britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezető politikusainak szerdai nyilatkozatai alapján kérdéses, hogy a párt támogatja-e a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, előző este elkészült megállapodás-tervezetet. A DUP-frakció külső támogatásától függ, hogy a Konzervatív Párt vezette brit kormány, amelynek nincs önálló többsége az alsóházban, el tud-e fogadtatni sarkalatos jelentőségű törvénytervezeteket a parlamentben.
Sammy Wilson, a DUP Brexit-ügyi szóvivője szerda délelőtt a BBC televíziónak kijelentette: a párt most arra összpontosítja figyelmét, hogy a tárgyalóküldöttségek által Brüsszelben elért megállapodás-tervezetet "félre lehessen dobni". Wilson szerint a DUP célja, hogy a tervezetet a parlament ne fogadja el.
Wilson nem sokkal korábbi Twitter-üzenetében határozottan leszögezte, hogy a párt nem fogja megszavazni ezt a "megalázó" tervezetet.
Ha az erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú észak-írországi párt valóban nem szavazza meg a tervezetet az alsóházban, az a Brexit-megállapodásról szóló törvényjavaslat bukását jelentheti.
A Konzervatív Párt ugyanis a tavaly nyári előrehozott parlamenti választásokon a korábban jósolt fölényes győzelem helyett elvesztette addigi meglehetősen szűk alsóházi többségét is, és azóta a Demokratikus Unionista Párttal kötött megállapodás alapján, a DUP tízfős alsóházi frakciójának külső eseti támogatásával alátámasztott kisebbségi kormányzásra kényszerül.
A kilépési megállapodás-tervezet megszületése óta a DUP több más magas rangú politikusa, köztük Arlene Foster, a párt vezetője is kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a párt támogatni tudja-e a tervezetet, amelybe azonban a kormány tagjaival ellentétben eddig nem kaptak betekintést. A DUP ugyanis nem koalíciós szerződésben áll a Kontervatív Párttal, a két párt megállapodása csak a kormány eseti külső támogatására terjed ki.
A fő vitapont az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság 499 kilométeres határának jövőbeni ellenőrzése. Ez a határszakasz, amelyen hosszú évek óta - az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmányaként - semmiféle fizikai ellenőrzés nincs, az EU és az Egyesült Királyság egyetlen közös vámhatára lesz a Brexit után, mivel London az EU vámuniójából is ki akar lépni.
Az EU eredeti javaslata szerint a határellenőrzés visszaállításának egyik lehetséges módja az lehet, hogy ha addig nem születik egyéb megoldás, a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával az ír sziget egésze közös vámtérséggé alakulna.
A DUP azonban többször jelezte, hogy nem fogad el olyan Brexit-megállapodást, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi országrészétől eltérő vámszabályozási környezetben tartaná, mivel a párt megítélése szerint ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását bontaná meg.
A Brüsszelben elfogadott 500 oldalas Brexit-megállapodási tervezet konkrét részletei még nem ismeretesek, így az sem, hogy a szöveg pontosan milyen megoldási javaslatokat tartalmaz az ír-északír határellenőrzés problémájára.
A DUP politikusainak, köztük Jeffrey Donaldsonnak, a párt helyettes vezetőjének szerdai nyilatkozatai szerint azonban a néhány kiszivárgott részlet alapján úgy tűnik, hogy a tervezet potenciálisan elvezethet az Egyesült Királyság felbomlásához.
Theresa May miniszterelnök kedd délutánra soron kívüli kabinetülést hívott össze a tervezet megvitatására. A miniszterek előzetes betekintést kaptak az 500 oldalas szövegtervezetbe, és ennek alapján kell dönteniük arról, hogy elfogadják-e a dokumentumot. A kabinetülés várhatóan kora estig tart.
A Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának képviselői, köztük Boris Johnson volt külügyminiszter azonban már javaslat nyilvánosságra hozatala előtt arra szólították fel a kabinetet, hogy vesse el a tervezete