Brüsszel visszadobta a magyar javaslatot, több probléma miatt is marad a blokkolás

A Bizottság azonban a helyzet elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alapítványok működésére vonatkozó korábbi intézkedések hatályban tartása indokolt.

Emellett az uniós végrehajtó testület a kormánynak írt értékelésében világosan megfogalmazta, milyen további módosításokra lenne szükség a problémák megoldásához, hogy a modellváltott magyar egyetemek és kutatóintézetek visszatérhessenek az Erasmus- és Horizon-programokba.

Az ügy hátterében az áll, hogy a Tanács még 2022 decemberében fogadott el intézkedéseket az uniós költségvetés védelmében, a jogállamiság magyarországi megsértése miatt. A magyar kormány azóta több lépést tett a helyzet rendezésére, legutóbb az említett jogszabály-módosítással, amelynek célja az uniós szankciók feloldása lett volna.

Azonban a Bizottság álláspontja szerint a javasolt változtatások nem bizonyultak elegendőnek, így a szabályozás további kiigazítására van szükség a források teljes visszaállítása érdekében.

A Portfolio brüsszeli tisztviselőktől megtudta, hogy több problémát látttak, de három alapvető probléma volt a jogszabállyal kapcsolatban, amelyeket ismertettek is nekünk:

• amint azt előzetesen is tudni lehetett, az ősszel elfogadott magyar törvény megkülönböztette azokat az intézményeket, amelyekre azt hatályosnak tartják egy mellékletben, továbbá jelezték, hogy csak az uniós forrásokban részesülő szereplőkre érvényesek az összeférhetetlenség szabályok. Az Európai Bizottság azonban egy egyetemes jogszabályt akart, amely „strukturálisan és változatlanul érvényes”. Forrásaink szerint aggályosnak látják, hogy ha új egyetemnél döntenének a modellváltásról, arra elvileg nem lennének kötelezők a törvényi szabályok.
• Információink szerint azt is kifogásolták, hogy ugyan vagyonnyilatkozat-tételre kötelezték a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratórium tagjait, amelynek megfelelőségét az Integritás Hatóságnak kellene ellenőriznie, a hivatal működését szabályozó törvénybe ezt a feladatkört nem tüntették fel.
• Azt sem tartják megfelelőnek, hogy nem lehet az egész felsőoktatási szektorra egyetemesen alkalmazni az új, közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt.

Arra nem kaptunk választ, hogy a Bizottság mennyire adott lejjebb azokból a korábban ismert kifogásaiból, hogy a kuratórium mandátumidejét négy évben maximalizálták volna, illetve kétéves kihűlési időt vártak volna el a közhatalmi funkció betöltése a testületi tagság között. Forrásaink több részletet az egyéb kifogásaikkal kapcsolatban sem akartak ismertetni.

Arra kérdésünkre, hogy a kormány részéről többször és többen is azt állították, hogy az Európai Bizottság nem ismertette a korábbi egyeztetéseken, hogy milyen összeférhetetlenségi szabályokat várnak el, határozottan cáfolták, hogy nem adtak volna tájékoztatást. Mint az uniós tisztviselők lapunkkal közölték korábban is, a törvény elfogadása előtt is voltak formális és informális egyeztetések a felek között. Mint a brüsszeli forrásaink elmondták

a most elfogadott jogszabály előtt világosan jelezték a problémáikat, mégis az általuk eredetileg látott törvényvázlathoz szinte minden pontban azonos törvényt fogadott el a parlament.

Az Európai Bizottság most nem vizsgálta azt, hogy Magyarország a kondicionalitási eljárásban foglalt problémákat orvosolta-e: a már említett 2022 decemberi tanácsi határozat ugyanis az Erasmus- és Horizon-programokban való felfüggesztés mellett zárolt 12,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást is,

amelyekből év végén 1,1 milliárd eurónyi támogatás végleg elveszhet.

Az új közös uniós költségvetésbe ugyanis bekerült az n+2 szabály, amely szerint a felfüggesztett uniós pénzügyi eszközöknél két éven belül orvosolni kell a jogállamisági aggályokat. Itt több transzparenciajavító és korrupcióellenes intézkedést sem teljesített még a kabinet.

Forrás:

portfólio.hu