A magyar válságadó előnyben részesíti a magyar tulajdonú vállalatokat, így ellentétes az uniós versenyszabályokkal – írja a Die Presse csütörtöki számában. Az osztrák vállalatok addig lobbiztak az adó ellen, míg egyik EP-képviselőjük az Európai Bizottsághoz fordul jogorvoslatért.
A magyar kormány négy – pénzügyi, kiskereskedelmi, energia és távközlési – szegmenst érintő különadója 90 százalékban külföldi vállalatokat érint. Az osztrák cégeket elsősorban a kiskereskedelemre kiszabott teher érinti, a lap beszámolója szerint meglehetősen érzékenyen.
Nyugati szomszédunk kiskereskedői évente 30 millió eurót fizetnek be a magyar államkasszába a gazdasági kamara számításai szerint. Ebből 25milliót a SPAR élelmiszerlánc fizet ki. A vállalat ausztriai szóvivője szerint ez egyszerűen nem fair. A magyar versenytársak – mint például a CBA vagy a Coop – olyan rendszerben (franchise – A szerk.) működnek, amely minden egységet külön gazdasági szervezetként kezel, így egyértelműen az adóhatár alatt maradnak.
A BauMax képviselője szerint az is érthetetlen, hogy 2010-re gyakorlatilag visszamenőleg vetették ki az adót, amellyel utólag a vállalatok nem tudtak kalkulálni.
A vállalatoknál a magyar különadó olyannyira kiverte a biztosítékot, hogy a napokban Othmar Karas osztrák európai parlamenti képviselő levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja meg az esetleges diszkriminációt.