Csak elméletben ismerik a magyarok az uniót

Az Eurobarometer 2005-ös és idei felmérése is azt mutatja, hogy a magyarok az uniós átlag felett teljesítettek azokban a kvízkérdésekben, amelyek az EU-s alapismeretekre, szimbólumokra vonatkoznak. Az uniós állampolgárok átlagosan 41 százalékban adtak helyes választ, míg Magyarországon ez az arány 50 százalék volt. Ezzel hazánk a 25 tagország és a csatlakozásra váró országok összesített listáján a 8. helyre került.

A 2006 tavaszi felmérés szerint, a korábbi eredményekhez hasonlóan, Magyarországon az Európai Parlament a legismertebb intézmény, a megkérdezettek 88 százaléka hallott róla. A szakértők azonban rámutatnak arra, hogy amíg a magyarok az uniós átlag felett teljesítenek a lexikai tudást mérő kérdéssorokban, addig a mindennapi uniós élethez szükséges gyakorlati ismereteik meglehetősen hiányosak.

Földes Melinda, a Pillar Alapítvány projekt főkoordinátora is úgy látja, hogy nincs gond a magyarok lexikai tudásával, ugyanakkor sokan nem tudják például, hogyan vállalhatnak az EU-ban munkát, hogyan tanulhatnak más tagállamban. A szakértő tapasztalatai szerint Budapesten talán több praktikus tudásuk lehet az embereknek, mint vidéken. A főkoordinátor rámutatott, hogy az unióhoz újonnan csatlakozott országokban hasonló a helyzet, például Szlovákiában, Lengyelországban, vagy a Balti-államokban - Magyarországhoz hasonlóan - inkább az elméleti kérdéseket ismerik az emberek. A szakértő szerint ennek oka az oktatási rendszerek hasonló felépítése, az, hogy az iskolákban inkább a lexikai tudásra helyezik a hangsúlyt.

Hasonlóan látja a kérdést Gede Barbara, a Merlin Európai Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója is, aki szerint jól érzékelhető a különbség az új és a régebbi tagállamok lakóinak uniós tudásában. A szakértő rámutatott, hogy Nyugat-Európában éppen ellentétes folyamatok figyelhetőek meg, mint a kelet-közép-európai régióban. Például a németeknek, vagy a franciáknak kevesebb elméleti és több hasznosítható tudásuk van az EU-ról.

Gede Barbara szerint ennek az lehet az oka, hogy ezek az országok évek, évtizedek óta az unió tagjai, így az emberek mindennapjaivá vált a közösségi élet, ez azonban még nem mondható el Magyarországról. Az igazgató a magyar helyzetet elemezve kiemelte, hogy a tudás minősége életkoronként is változik: a fiataloknak általában van lexikai tudásuk, amelyet az iskolában szereznek meg, de nem tudják azt a gyakorlatban használni. A középkorúak viszont az általános uniós kérdések helyett csak azt a részét ismerik az uniós életnek, amely munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges. Az idősebbek viszont szinte teljesen kimaradnak a közösségi ismeretekből.

Kátai-Nagy Krisztina, az EU-vonal vezetője is arra mutatott rá, hogy a magyarok leginkább a mindennapi kérdésekben bizonytalanok. Az információs szolgálathoz érkező évi több mint 250 ezer hívás kilencven százaléka az uniós munkavállalással, tanulással kapcsolatos. Kátai-Nagy Krisztina szerint ugyanakkor nemcsak az országhatáron kívül eső közösségi kérdésekben bizonytalanok sok esetben a magyarok, hanem azzal sincsenek tisztában, hogy Magyarországon melyek azok a változások, amik az uniós tagsághoz köthetők.

Gede Barbara és Földes Melinda ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok esetben még mindig külügyként tekintenek a magyarok az uniós kérdésekre. A média, a közszereplők is sokszor külön kezelik Magyarországot és az Európai Uniót, nem pedig egy egységként. Gede Barbara szerint ezt a téves vélekedést erősítheti, hogy amíg korábban a Miniszterelnöki Hivatalon belül foglalkoztak az uniós kérdésekkel, addig az új kormány megalakulása után ez a téma ismét a külügyhöz került. De az újságok és a híradások is külön kezelik a magyarországi és az uniós ügyeket.

Földes Melinda pedig úgy látja, hogy a magyarok még mindig egyfajta misztikus, távoli, állandóan parancsokat osztogató helyként tekintenek Brüsszelre, és nem érzik, hogy az ottani döntések az ő életüket is befolyásolják. A szakértők szerint évekre, akár évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy az emberek döntő többsége mindennapi életének részeként tekintsen az Európai Unióra. (forrás: MTI)