A Die Welt című német konzervatív lap pénteki számában a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta visegrádi négyek (V4) országcsoport helyzetéről közölt írást.
Az Egy kelet-európai barátság vége? című írásában Boris Kálnoky kiemelte, hogy a visegrádi országok eddig egyöntetűen elutasították a föderális - szövetségi állami berendezkedésű - Európa gondolatát, de "most töredeznek a frontok, mivel Merkel és Macron dilemma elé állítja a négyeket".
Kifejtette: a V4-csoport bő két éve "új hatalmi tényezőként" mutatja be magát az európai politikában, de "megfordult a széljárás, és annyira erős az ellenszél", hogy a négy ország egysége felbomolhat. Emmanuel Macron győzelmével új erőre kaphat "a német-francia motor", amely a mélyebb integráció felé húzná az EU-t, és az euróövezetből fokozatosan "egyfajta föderális államot" szervezne, míg a többi tagország az ajtón kívül maradna. A V4-csoport viszont elutasítja ugyan a föderális Európa gondolatát, de nem is akar a perifériára szorulni, így azzal a dilemmával szembesül, hogy megváltoztassa-e a véleményét, és felsorakozzon a német-francia törekvések mögé, vagy elzárkózzon, ami a gazdasági dinamika gyengülésével járhat.
A csoporton belüli nézetkülönbségek miatt szakértők már nem is visegrádi négyekről, hanem "+Visegrád kettő plusz kettő+" csoportról beszélnek - írta Boris Kálnoky, kifejtve, hogy Csehország és Szlovákia áll az egyik, "Németország felé hajló" oldalon, a másikon pedig Magyarország és Lengyelország.
Egyelőre úgy áll a helyzet, hogy Magyarország és Lengyelország "több és nem kevesebb mozgásteret akar ahhoz, hogy saját útját kövesse az EU-n belül, szükség esetén kettesben, ha a csehek és a szlovákok kiugranak" - tette hozzá a Die Welt szerzője.
A civil szervezetek és a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyében tett magyarországi lépések uniós szankcionálási lehetőségéről közölt szerkesztőségi cikket a The Economist.
A brit hetilap "Mi a teendő, ha Orbán Viktor aláássa a demokráciát" című, "Az EU-nak megvannak az eszközei arra, hogy visszakozásra késztessen egy autokratát" alcímű írása szerint az EU túlságosan hosszú ideje szemet huny Orbán Viktor miniszterelnök "kilengései" felett, de szerencsére mintha változás kezdődne ebben. Az Európai Parlamentben már hallani olyan felvetéseket, hogy Magyarországot megfosztanák szavazati jogától.
Az Európai Néppárt vezetői megkésve ugyan, de már nyilvánosan bírálják Orbánt, ám ennél még tovább kellene menniük, és "ki kellene rúgniuk klubjukból a Fideszt" - fogalmaz a The Economist cikke.
A lap szerint emellett az EU-nak a soron következő költségvetési tárgyalásokon pénzügyi nyomást is kellene gyakorolnia. Magyarország csaknem 6 milliárd eurót kap évente az uniótól, és a magyar állami beruházási programok több mint 95 százalékának társfinanszírozója az Európai Unió.
Az EU-nak általánosságban távol kell tartania magát a tagországok belügyeitől, de azoknak a kormányoknak, amelyek szemérmetlenül megsértik a demokratikus normákat, szankciókkal - például az EU-folyósítások csökkentésével - kellene szembesülniük - olvasható a The Economist szerkesztőségi cikkében.
A lap szerint az lenne a minimum, hogy az EU erőteljesebben fellépjen az európai adófizetők pénzének ellopása ellen, és bármilyen további kohéziós folyósítás feltételévé kell tenni a csatlakozást az európai ügyészi hivatalhoz, amit Magyarország jelenleg elutasít.
Magyarországon sokak számára Európa a szabadságot jelképezi. Az EU-nak nem lenne szabad őket - és saját magát - cserben hagynia - fejeződik be a The Economist szerkesztőségi cikke