Egyperces csend a meggyilkolt orosz újságírónő emlékére az EP-ben

Josep Borrell a kétnapos ülésszak elején megemlékezett a szombaton meggyilkolt orosz újságírónőről, Anna Politkovszkajáról. A házelnök felszólította az orosz hatóságokat, minél előbb fogják el a tetteseket. Szerinte a következő időszak a demokrácia és a szólásszabadság próbája lesz Oroszországban. Borrell emlékeztetett arra, hogy az október 20-án, a finnországi Lahtiban tartandó informális EU-csúcs egyik vendége Putyin orosz elnök lesz.

 

A házelnök kérésére a képviselők egy perces néma felállással emlékeztek az orosz újságírónőre és mindazon kollégáira, akik a világon bárhol életüket vesztették.

 

Az ülésszak napirendje

 

Az ülésszak napirendjén szerepel többek között az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló (Gál Kinga), valamint az azt kiegészítő (Kósáné Kovács Magda) jelentés.

 

A képviselők a lahti informális EU-csúcs előtt az ottani napirenden szereplő témákról vitáznak, emellett szóba kerül a kínai és vietnami bőrcipőkre kivetett büntetővámok, valamint az uniós termékek elleni dömpingellenes intézkedések ügye is.

 

A képviselők megvitatják a 2006-2010-re szóló állatjóléti cselekvési tervet is. Ebben többek között az állatviadalok betiltását követeli a parlament.

 

Az EP állásfoglalást fogad el az európai szabványpolitikai jövőjéről, valamint a dél-oszétiai és a Dnyeszteren túli helyzetről, és vitázik az USA-val kötött, a légi utasok adatainak átadásáról szóló egyezményről is.

 

EP-vita az észak-koreai atombomba-kísérletről

 

Az Európai Parlament szerdán rendkívüli vitát tartott az észak-koreai helyzetről, miután Phenjan - állítása szerint - hétfőn sikeres földalatti atomrobbantást hajtott végre az ország északkeleti részén. A vitában a külpolitikai megbízott, a külügyi biztos és a frakciók képviselői - köztük Szent-Iványi István - szólaltak fel.

 

Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja azt mondta, valószínűsíthetően atomkísérletet hajtott végre Észak-Korea, ha pedig ez be is bizonyosodik, annak pedig nem csupán regionális, hanem világméretű kihatásai lesznek. Solana felhívta a figyelmet arra, hogy a robbantás éppen az új japán miniszterelnök, Abe Sinzo megválasztása és pekingi, valamint szöuli látogatása után történt.

 

Észak-Korea a főmegbízott szerint fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot, és illegálisan kereskedik valószínűsíthetően bombák hordozására is alkalmas rakétákkal. Solana azt mondta, a kísérlet az észak-koreai nép elleni cselekedet is, az emberek ugyanis éheznek, miközben kormányuk dollármilliókat költ fegyverkezésre.

 

ENSZ BT és az uniós tagállamok reakciója Solana szerint helyes és gyors volt. A főképviselő üdvözölte Kína konstruktív hozzáállását a válság rendezésére.

 

Solana szólt arról, hogy egyre gyengébb a külvilág kapcsolata Észak-Koreával, de ő maga is mindent megtesz annak érdekében, hogy folyamatosan egyeztessen a régió országainak vezetőivel a kérdésről. A politikus azt mondta, folytatni kell a az éhező lakosság humanitárius segélyezését.

 

El kell ítélni a valószínűsíthető atomkísérletet - mondta Solana, majd emlékeztetett. Észak-Korea 2003-ban kilépett az atomsorompó egyezményből.

 

Solana azt mondta, Phenjan nyilván figyelemmel kísérte a pakisztáni atomrobbantást követő eseményeket, nemzetközi reakciókat, és azok alapján bátorítva érezhette magát arra, hogy folytassa a fegyverkezést.

 

Benita Ferrero-Waldner, külkapcsolatokért felelős uniós biztos azt mondta, a robbantás „komoly ügy”, amely nem csak a regionális stabilitást fenyegeti, hanem újabb kihívás is a világméretű nemzetközi szervezetek számára is. A lépés növelte az ország elszigeteltségét, és nehéz belátni, hogyan szolgálná ez a lakosság érdekeit - mondta Ferrero-Waldner. A biztos úgy vélte, lehetséges, hogy Észak-Korea provokálni akarta a nemzetközi közösséget, hogy felmérje annak reakciókészségét.

 

A politikus üdvözölte Phenjan egységes és gyors nemzetközi elítélését, és különösen örvendetesnek nevezte Kína álláspontját.

 

Ferrero-Waldner azt mondta, Észak-Korea lakossága eddig is jelentős humanitárius segélyt kapott az uniós országoktól. Szerinte a segélyezést folytatni kell, nem szabad büntetni ugyanis az embereket a rezsim miatt.

 

A biztos azt mondta, el kell érni, hogy Észak-Korea hagyjon fel paranoiás, agresszív magatartásával. Szerinte a kijelölt ENSZ-főtitkár, a dél-koreai Ban Ki Mun alkalmas lehet a megfelelő fellépésret.

 

José Salafranca (néppárti, spanyol) szerint provokáció történt a nemzetközi közösség ellen, és Észak-Korea az egész világ biztonságát fenyegeti. A képviselő úgy vélte, Phenjannak szűkös forrásait nemesebb ügyekre kellene fordítania, mint atomfegyverek előállításra. Salafranca sürgette a hatoldalú tárgyalások folytatását, és üdvözölte Kína reakcióját. A politikus szólt arról is, hogy az EU-nak nem szabad szemet hunynia Irán fegyverkezése felett sem.

 

Martin Schulz (szocialista, német) nehéznek nevezte a kialakult helyzetet. A frakcióvezető úgy vélte, az unió megfelelő módon reagált, és a jövőben sem szabad engedni, hogy az észak-koreai rezsim előnyöket kovácsoljon a jelenlegi helyzetből. Schulz szerint kiszámíthatatlan a veszély mértéke, ugyanakkor el kell választani az őrült diktátor tetteire adott válaszokat és a szenvedő lakosság humanitárius segélyezését. Schulz azt mondta, a mostani események azt igazolják, hogy az atomenergia mellett érvelők tévednek, és az atomerőművek óriási veszélyt jelentenek az egész emberiség számára.

 

A liberális frakció nevében Szent-Iványi István szólalt fel. Ő azt mondta, Észak-Korea a mostani kísérlettel „átlépte a Rubicont”. A képviselő szerint az EU és a nemzetközi közösség határozottan és egységesen reagált, ezt a nemzetközi konszenzust pedig ki kell használni, „hogy határozott jelzést küldjünk: nem tűrjük a regionális instabilitás és a feszültség további gerjesztését”. Ez szerinte Irán számára is ösztönzést jelenthet „az eddiginél komolyabb tárgyalások folytatására”.

 

Szent-Iványi azt mondta, Észak-Korea eddig fenyegetéssel és megfélemlítéssel próbált engedményeket kicsikarni, ezt pedig a jövőben nem szabad hagyni. Phenjannak vissza kell térnie a hatoldalú tárgyalásokhoz és az atomsorompó egyezménybe is - vélte a képviselő.

 

A képviselő azt mondta: „az észak-koreai vezetők úgy gondolják, hogy nincsen vesztenivalójuk. Tévednek. A fokozódó nemzetközi elszigeteltség és az esetleges szankciók egyre növekvő árát nekik kell megfizetniük. Észak-Korea politikai és társadalmi rendszere nemzetközi támogatás, fokozatos nyitás és reformok hiányában elkerülhetetlenül összeomlik” - fogalmazott Szent-Iványi.

 

Gérard Onesta (zöldpárti, francia) úgy vélte, Észak-Korea a világ legnagyobb pszichiátriai osztálya: az éhező emberek azt hallják mindennap, hogy az egész világ le akarja őket rohanni.  Onesta azt mondta, nem működhetnek a szankciók egy olyan ország esetében, amely már százezreket hagyott éhen halni, és nem lehet izolálni egy rendszert, amely már izolálta saját magát. Szerinte „az egyetlen adunk”: Kína. A képviselő arról is szólt, hogy „alázat kell a nukleáris energia felhasználásánál”.

 

Tobias Pflüger (GUE/NGL, német) szerint cinikus, hogy Észak-Koreában atomprogramra költik a pénzt a népesség élelemmel való ellátása helyett. Szerinte el kell kerülni a helyzet eszkalálódását, és nem helyes katonai reakcióról, szankciókról beszélni. Pflüger szerint az USA-nak bilaterálisan kellene tárgyalnia Phenjannal.

 

Ģirts Valdis Kristovskis (UEN, lett) szerint nem  megfelelő elemző munka alapján ítéljük meg az észak-koreai történéseket. Szerinte ilyenkor - mivel tekintélyuralmi kommunista diktatúráról van szó -, nem támaszkodhatunk a józan észre. Kristovskis szerint a nemzetközi közösség kettős mércével mér, amikor Izraelnek lehet tömegpusztító fegyvere, Iránnak és Észak-Koreának viszont nem

 

Bastiaan Belder (IND/DEM) szerint a robbantás destabilizációt jelent. Belder szólt Kína és Oroszország felelősségéről és szerepéről az ENSZ-ben. A képviselő szerint fokozottan kell ellenőrizni Észak-Korea kereskedelmét, főleg a tengereken a hajókat. Belder fokozná a szankciókat, de úgy, hogy eközben nem károsítják az észak-koreai embereket.

 

Jan Tadeusz Masiel (független, holland) azt mondta, az egyesült Európa hatékonyabban tud reagálni az olyan válsághelyzetekre, mint a mostani. Szerinte Észak-Koreában egyáltalán nincsenek emberi jogok, az országnak pedig fegyverek helyett inkább gazdasági fejlődésre és élelmiszerre lenne szüksége.