Összesen négy EU-tagállam - Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia - nem csatlakozott a paktumhoz, amelynek fő újdonsága, hogy az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások és célkitűzések rendszerét állítja fel elsősorban a foglalkoztatás-, a pénzügy- és a vállalkozáspolitika terén.
Jóváhagyták elvi szinten az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtök éjjel azt az újabb intézkedéscsomagot, amelynek célja az euróövezet pénzügyi stabilitásának növelése, az uniós versenyképesség javítása és a gazdasági koordináció további fokozása.
Mint Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közös brüsszeli sajtótájékoztatójukon bejelentették, a csomag tartalmazza az úgynevezett versenyképességi paktumot, hat jogszabály tervezetét (amelyet az Európai Parlamenttel még egyeztetni kell), az állandó euróstabilitási mechanizmus létrehozását 2013-tól, valamint az addig érvényben lévő ideiglenes mechanizmus hitelezési kapacitásának növelését.
Megerősítették a nyilatkozók azt is, hogy a versenyképességi paktumhoz hat, az euróövezeten kívüli ország is csatlakozott - nevezetesen Lengyelország, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Dánia -, és ez a lehetőség az EU még kimaradó többi tagállama számára is nyitva áll. Összesen négy EU-tagállam - Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia - nem csatlakozott a paktumhoz, amelynek fő újdonsága, hogy az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások és célkitűzések rendszerét állítja fel elsősorban a foglalkoztatás-, a pénzügy- és a vállalkozáspolitika terén. Van Rompuy egyúttal bejelentette, hogy a csomagnak új nevet is adtak, és ezentúl euró plusz paktumnak hívják.
Barrosóval együtt hangoztatták, hogy a most elfogadott intézkedések kiegészítik a már korábban megszületett döntéseket, így a megnövelt pénzügyi piaci és makrogazdasági felügyeletet, az EU 2020 átfogó gazdaságpolitikai és foglalkoztatási programot, valamint a gazdasági koordinációban radikális előrelépést jelentő európai szemesztert. Utóbbinak a keretében - az előre tervezett menetrendnek megfelelően - a kormányfői tanács iránymutatásokat adott a tagországok gazdasági reformterveinek véglegesítéséhez és a jövő évi nemzeti költségvetések kidolgozásához.
Ami a stabilitási mechanizmust illeti, megerősítették az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek, továbbá pénzügyminisztereinek korábbi döntéseit, nevezetesen azt, hogy a 2013-tól működő állandó alap 500 milliárd euró ténylegesen igénybe vehető hitelezési képességgel rendelkezik majd, a jelenlegi (ideiglenes) eszköz valós kapacitása pedig szükség esetén eléri a 440 milliárd eurót, az eddigi névértéket. Az állandó mechanizmus létrehozása érdekében kisebb módosítást hajtanak végre az EU alapszerződésén. Az ideiglenes mechanizmus kapacitásának növeléséhez pedig júniusig még további technikai módosításokat tesznek.
A csomagnak szintén részét képező hat jogszabálytervezet a gazdasági koordináció fokozásában jelent komoly előrelépést. Ezekkel kapcsolatban a mostani döntés azt jelenti, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások róluk az Európai Parlamenttel, és a júniusi EU-csúcsra, vagyis a magyar elnökség lezárulta előtt ebben a kérdésben megszülethet a megállapodás. Egy csütörtökön korábban tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök a magyar elnökség legfontosabb missziójának nevezte ennek a folyamatnak az előrevitelét. Állást foglaltak a kormányfők amellett is, hogy az EU-tagországokban végrehajtandó banki kockázatfelmérési gyakorlatokat (stressz-teszteket) úgy kell megtervezni, hogy hitelesek legyenek.
A Portugáliában kialakult kormányválság miatt a találkozó előtt kétségessé vált, hogy sikerül-e meghozni az említett döntések mindegyikét. A csütörtöki ülést követően azonban több résztvevő bizakodónak mondta magát azzal kapcsolatban, hogy a leendő új portugál kabinet megteszi a szükséges lépéseket a pénzügyi konszolidáció érdekében. Brüsszeli vélemények szerint növekedett az esélye annak, hogy ehhez Lisszabonnak is uniós pénzügyi támogatásra lesz szüksége.