Elutasította az Európai Unió Bírósága a magyar kormány keresetét, amit a 2018 szeptemberi, Sargentini-jelentésről szóló szavazással szemben terjesztett elő. Ez a szavazás indította el Magyarországgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást, és a magyar kormány álláspontja szerint bele kellett volna számolni a kétharmad kiszámításánál a tartózkodókat is.
A luxemburgi testület döntése szerint "a Parlament az ezen állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat".
Az Európai Parlament azzal érvelt, hogy uniós szerződések annyit mondanak, hogy a leadott szavazatok kétharmada kell a határozat elfogadásához, arról hallgatnak, hogy a tartózkodókat úgy kell-e számítani, mint akik semleges - se igen, se nem - szavazatot adtak le, vagy úgy, mint akik nem szavaztak. Az Európai Parlament ezt a saját eljárásrendjében szabályozta, méghozzá úgy, hogy aki tartózkodik, az nem számít leadott szavazatnak. A Fidesz-KDNP szerint azonban a 7-es cikkelyes szavazásra ez az EP eljárásrend nem vonatkozott volna.
Mi volt a szavazás eredménye?
A szavazás eredménye: 448 igen szavazat volt, 197 nem ellenében, 48-an pedig tartózkodtak.
A jelentés elfogadásához és az eljárás megindításához kétharmados többségre volt szükség, ez jelentette a leadott igen és nem voksok kétharmadát. Emellett az összes képviselő abszolút többségének a támogatása is kellett, ez 376 voks. A magyar kormány álláspontja szerint azonban úgy kellett volna számolni, hogy az összes szavazatot figyelembe veszik, ebben az esetben kicsivel a szükséges kétharmad alatti lett volna az eredmény (64,64%).
Tudták a tartózkodó EP-képviselők, hogy ez mit jelent
A bíróság többek közt megállapította azt is, hogy a tartózkodásoknak az EU működéséről szóló szerződés 354. cikkének negyedik bekezdése értelmében vett leadott szavazatok számlálásából való kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálása keretében a tartózkodásokat nem veszik figyelembe.
Azt, hogy a tartózkodást beszámolják-e a jogi bizottság állásfoglalása döntötte el, amit Antonio Tajani akkori parlamenti elnök kért a szavazás előtt napokkal. Az EP szabályzata szerint "annak kiszámításához, hogy egy szöveget elfogadott vagy visszautasított a parlament, csak a mellette és ellene szóló szavazatokat vegyék számításba, kivéve ha speciális többséget ír elő az alapszerződés". Az állásfoglalás szerint nem minősült különlegesnek a kétharmados voksolás.