EU-bizottság: Brüsszelnek nem áll módjában megakadályozni a verespataki bányaberuházást

EU - 2011-10-28

Az Európai Bizottságnak nem áll módjában előzetesen megakadályozni a verespataki ciános aranybányászati beruházást, de ha azt megvalósítják, folyamatosan figyelni fogja az esetleges környezetkárosítást - jelentette ki csütörtökön az Európai Bizottság környezetvédelmi szóvivője.

 

    Joe Hennon az MTI megkeresésére megerősítette, hogy Janez Potocnik környezetvédelmi biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének margóján megbeszélést folytatott Tőkés László EP-alelnökkel a témáról.

    Az erdélyi képviselő közleményt adott ki találkozóról, amelyben emlékeztetett arra, hogy Áder János (Fidesz) és az ő kezdeményezésére, tavaly májusban az Európai Parlament elsöprő többséggel határozatot szavazott meg, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának elrendelését indítványozta az Európai Bizottságnál. A határozat azonban nem bír kötelező erővel a bizottságra, mely azóta sem szerzett érvényt az európai törvényhozás ajánlásainak.

    Potocnik szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy az uniós tagországoknak teljesíteniük kell a vonatkozó uniós előírásokban foglaltakat, de ezen túlmenően a bizottságnak nem áll módjában megakadályozni az egyes beruházásokat. Az előírások között szerepel a ciánszint engedélyezett maximális mértéke (amely Brüsszel szerint kellően alacsony ahhoz, hogy garantálja a katasztrófák elkerülését, ha betartják) és a beruházókra az esetleges károkozás megtérítése érdekében kirótt pénzügyi garancia biztosítása is.

    A román kormány ugyanakkor saját hatáskörben megtilthatná a cián használatát - tette hozzá a szóvivő.

    A ciános technológia betiltásáról általánosságban beszélve Hennon azt mondta: a bizottság azt egyelőre nem tartja időszerűnek, mert nincs igazán használható technológiai alternatíva.

    Kijelentette: ha a bizottság később megállapítja, hogy az uniós jogszabályban szereplő előírásokat nem tartják be, akkor már felléphet a környezetszennyezés ellen, például jogsértési eljárás indításával. Brüsszel folyamatosa figyelni fogja a helyzetet - szögezte le.

    A közlemény szerint a strasbourgi találkozón Tőkés László "a megelőzőleg teljességgel előreláthatatlan csernobili atom-, tiszai cián- és kolontári vörösiszap-szerencsétlenségek elrettentő példájával érvelt a ciánalapú bányászat európai szintű betiltása mellett, másfelől a japán atomerőmű-katasztrófa nyomán született németországi atomerőmű-tilalom példájának követését ajánlotta az Európai Bizottság számára". Emlékeztetett arra is, hogy "az Ad Astra Egyesület és a Rosia Montana Kulturális Alapítvány által az EP Petíciós Bizottságához benyújtott petíció kapcsán rámutatott arra, hogy a romániai közvélemény túlnyomó többsége, valamint a civil szervezetek sokasága, az egyházak és a tudományos világ élesen ellenzik a korrupció gyanúját is felvető bányavállalkozás tervét – az unió támogatása nélkül azonban nem képesek gátat vetni a gátlástalan és nyereségvágyó gazdasági és politikai bányalobbi előrenyomulásának".

    Tőkés tájékoztatása szerint válaszában Potocnik "föltétlen rokonszenvéről biztosította a társadalmi közügy érdekében elkötelezetten kiálló civil szervezeteket és állampolgárokat, mindazáltal a legnagyobb sajnálattal tette nyilvánvalóvá, hogy az egyes tagországok egymással ütköző érdekei, másfelől pedig a tagállami kompetenciák elve alapján az Európai Bizottság nem képes és nem jogosult arra, hogy a bányászati ciántechnológiát általános érvénnyel betiltsa". "Egyet tehetnek – és ezt fokozatosan, lépésről-lépésre meg is teszik –, hogy az európai bányakitermelés olyan jogi szabályozási rendszerét hozzák létre, mely a lehető legbiztonságosabbá teszi a bányászatot, illetve minimálisra csökkenti a kitermelés veszélyeit és a szerencsétlenségek kockázatát" - derül ki a közleményből.

    Potocnik Verespatakra vonatkozó konkrét válaszát az EP-alelnök úgy foglalta össze: egyrészt "semmiféle döntés vagy közbeavatkozás nem várható az Európai Bizottságtól; Verespatak sorsa otthon – Romániában – fog eldőlni, és kizárólagosan a hazai döntéshozók felelősségén múlik", másfelől "az EU illetékességi körébe kizárólag az európai szintű törvényi szabályozás tartozik, ennek életbe léptetése viszont szintén kifejezetten a tagországok egyéni felelőssége"; harmadrészt "abban biztosak lehetünk ..., hogy az Európai Bizottság illetékes hatóságai az európai direktívák betartására szigorúan oda fognak figyelni".