Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójukon a hétéves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, továbbá fontosabb külkapcsolati kérdésekről tárgyalnak, valamint megbeszélést folytatnak Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről (Brexit).
A tanácskozás első munkanapján az uniós költségvetésről tervezett megbeszélések alapjául a tagállami vezetők októberi kérésének megfelelően az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum szolgál majd.
A finn javaslat a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnést (Brexit) követően az unióban maradó 27 ország, az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, azaz 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének. A tervezet szerint ez 2018-as árakon 1087 milliárd eurót jelent (GNI 1,07%) a 7 éves időszakra, azaz 48 milliárd euróval kevesebbet, mint az Európai Bizottság tavaly tavasszal bemutatott javaslata (1135 milliárd euró). Noha a finn javaslat kis mértékben megemelte a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát, a két terület a főösszeg közel 50 milliós csökkentése miatt kisebb arányú költségvetéssel számolhat.
A december elsején hivatalba lépett Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tagországi vezetők célja ezzel az, hogy a stratégiát 2020 elején az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkársága elé lehessen terjeszteni. A tárgyalók mindenekelőtt azzal fognak foglalkozni, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél.
A nemzetközi események függvényében elképzelhető, hogy az Európai Tanács konkrét külkapcsolati kérdésekkel is foglalkozik majd.
A déli szomszédsággal, főként Afrikával összefüggő megbeszélések egyebek mellett a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak. Célja, hogy a két fél közötti kapcsolatok még erősebb, kölcsönösen előnyös és a gyorsan változó globális helyzethez jobban alkalmazkodó partnerséggé váljanak.
A vezetők vélhetően foglalkozni fognak a líbiai politikai fejleményekkel, valamint az Iránban történt változásokkal is.
A csúcstalálkozó második munkanapján euróövezeti csúcstalálkozóra kerül sor, amelyen a nem euróövezeti tagállamok is részt vesznek. Az unióban maradó 27 tagállam vezetője áttekinti majd a júniusi találkozón elfogadott nyilatkozat végrehajtásában elért eredményeket. Ezek között szerepel az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz, valamint a bankunió megerősítésére irányuló szakértői szintű munka felülvizsgálata. Különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságban csütrötökön előrehozott parlamenti választást tartanak, az EU27-ek pénteken megbeszélést folytatnak a Brexitről is. Az unióban maradó tagállamok vezetői az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kilépés utáni kapcsolatokra vonatkozó tárgyalások előkészítéséről fognak egyeztetni.