- A március 25-i ünnepi európai uniós csúcstalálkozónak az lesz a legnagyobb eredménye, ha a résztvevők mindegyike aláírja a zárónyilatkozatot - írta a La Stampa című olasz napilap szerdán.
A cikíró emlékeztetett, hogy a római szerződések tíz évvel ezelőtti, Berlinben tartott ünnepi találkozóján a tagállamok közötti ellentétek miatt csak az európai intézmények vezetői írták alá az ülést záró nyilatkozatot.
A mostani, a szerződések megkötésének eredeti helyszínén, a Capitolium-dombon tartandó 60. évfordulós találkozó különlegességét éppen az adhatja, hogy minden résztvevő aláírja a zárónyilatkozatot. Ez a célja az olasz kormánynak is, amely így igyekszik visszaszerezni európai és nemzetközi tekintélyét - írta a La Stampa, hozzátéve, hogy a zárónyilatkozat aláírását ötven országban közvetítik az egész világon.
"Megosztottság, a Grexit, Brexit, Orbán falai és a Brenner-hágó (tervezett határzára) után a 27-ek egyenes világközvetítésben a védelmet és szolidaritást nyújtó Európáról írnak alá nyilatkozatot. Ez fordulat kezdete lehet" - idézte Sandro Gozi uniós ügyi államtitkárt a La Stampa.
A lap hangsúlyozta azonban, hogy ehhez olyan zárónyilatkozatot kellett készíteni, amely semmilyen jelentős elkötelezettséget nem tartalmaz a tagállamok számára.
A Corriere della Sera szerint a nyilatkozat végleges változatát, amelynek a britek már bejelentett kilépése (Brexit) után "fel kellene ébresztenie az uniót", tartalmában teljesen "felhígították", hogy mindenki, még a fenntartásainak hangot adó Lengyelország és Görögország is aláírja.
A Corriere értesülései szerint Theresa May brit miniszterelnök korábbi hírekkel ellentétben nem lesz jelen a szombati találkozón.
A napilap egy 1951-es felmérést idézett, amely szerint akkor az olaszok 71 százaléka támogatta az egységes Európát. Ma már 76,4 százalék vallja ugyanezt.
Az Il Messaggeróban közölt felmérés szerint a 15 és 24 év közötti európai fiatalok 70 százaléka támogatja az uniót elsősorban a békének, a szabadságnak, a tanulási lehetőségeknek és a mozgásszabadságnak köszönhetően. Egy fiatal magyar könyvtároslány a Magyarország 2004-es EU-tagsága óta megsokszorozódott közfejlesztéseket nevezte meg, és a schengeni övezetben való szabad utazást méltatta. A felmérésből kiderült, hogy az európai fiatalokat a migráció kérdése osztja meg leginkább: miközben a németek 73 százaléka igent mond a menekültek befogadására, a magyaroknak csak a 27 százaléka helyesli ezt.