Hosszan tartó stagnálás után, és a kedvezőtlen környezet ellenére az Európai Unió gazdasága szerény növekedésnek indul, 2024 végére uniós szinten 0,9 százalékos, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos GDP-növekedés várható - közölte az Európai Bizottság a pénteken közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
Az euróövezet inflációja 2024-ben több mint felére csökken, a 2023-as 5,4 százalékról 2,4 százalékra, fokozatosan tovább mérséklődik 2,1 százalékra 2025-ben, majd 1,9 százalékra 2026-ban.
A foglalkoztatás növekedése és a reálbérek helyreállása továbbra is növelte a rendelkezésre álló jövedelmeket, de a háztartások fogyasztása korlátozott volt. A változatlanul magas megélhetési költségek és a szélsőséges sokkhatásoknak való kitettséget követő fokozott bizonytalanság arra késztették a háztartásokat, hogy jövedelmük egyre nagyobb részét takarítsák meg. A beruházások szintje elmaradt a várakozásoktól, és 2024 első felében a legtöbb tagállamban jelentős visszaesés következett be a legtöbb eszközkategóriában.
Mivel a bérek vásárlóereje fokozatosan helyreáll és csökkennek a kamatlábak, a fogyasztás várhatóan tovább fog bővülni. Az erős vállalati mérlegek, a helyreálló nyereségek és a javuló hitelfeltételek várhatóan a beruházások fellendülését fogják eredményezni. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő eszköz (RRF) és más uniós alapok ösztönözni fogják a közberuházásokat. Összességében a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja - húzták alá.
Emlékeztettek: 2022 vége felé dezinflációs folyamat vette kezdetét, amely annak ellenére folytatódik, hogy októberben az infláció – elsősorban az energiaárak hatására – enyhén emelkedett.
Mivel számos tagállam igyekszik csökkenteni a költségvetési hiányt, az EU költségvetési hiánya 2024-ben várhatóan mintegy 0,4 százalékponttal a GDP 3,1 százalékára, 2025-ben pedig 3 százalékára esik vissza. A pozitív gazdasági lendületnek köszönhetően 2026-ban a hiány eléri a 2,9 százalékot.
A jelentés kiemelte: fokozódott a bizonytalanság, és nőttek a gazdasági kilátásokat övező lefelé mutató kockázatok. Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint a közel-keleti konfliktus fokozza a geopolitikai és az energiabiztonságot fenyegető kockázatokat. A kereskedelmi partnerek protekcionista intézkedéseinek további bővítése felboríthatja a globális kereskedelmet, ami hatással lehet az EU gazdaságára is.
Az unión belüli helyzetet illetően a politikai bizonytalanság és a feldolgozóipari strukturális kihívások a versenyképesség további romlását eredményezhetik, és nehezíthetik a növekedést, valamint a munkaerőpiac helyzetét. Emellett a helyreállítási eszköz végrehajtásának késedelme vagy a költségvetési konszolidáció vártnál erősebb hatása még inkább visszafoghatja a növekedés újraindítását.
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előjelzése szerint Magyarországon a GDP növekedése 2025-ben 1,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,1 százalékra emelkedik. A növekedés fő hajtóereje a fogyasztás lesz. Az export és a beruházások pedig ezzel egyidőben a kereskedelmi partnerek mérsékelt növekedése miatt fokozatosabban bővülnek.
Az inflációs nyomás a növekvő kereslet, valamint a 2023 decemberében bevezetett 15 százalékos minimálbér-emelés és a nemzeti fizetőeszköz leértékelődése miatt továbbra is erős marad. Az államháztartási hiány idén szintén magas marad, majd fokozatosan csökken.
Noha a növekvő kereslet ösztönözni fogja a beruházásokat, a bizonytalanságok - különösen az autóipar jövője körül - várhatóan rontják a beruházási szinteket. A belföldi kereslet élénkülése 2025-ben várhatóan fokozza az importot, csökkentve a folyó fizetési mérleg többletét. A kockázatok között szerepel az autóipari kereslet gyengesége és a kereskedelmi feltételek romlása, amelyek negatívan befolyásolhatják a növekedést és a mérleg egyensúlyát. Emellett az expanzív költségvetési politikák és a bérnyomás fenntarthatják az inflációt és gyengíthetik a versenyképességet - jegyezték meg.
A költségvetési hiány az előrejelzés szerint a tavalyi éves 6,7 százalékról 2024-re a GDP 5,4 százalékára csökken. Ez főként a közműszolgáltatóknak a szabályozott energiaárakból származó veszteségei fedezésére nyújtott alacsonyabb támogatásoknak, az állami beruházások elhalasztásának és az adóbevételek mérsékelt fellendülésének köszönhető - olvasható a jelentésben. A hiány az előrejelzések szerint tovább csökken, 2025-ben a GDP 4,6, 2026-ban pedig 4,1 százalékára.