EU-prognózis: az uniós gazdaság elkerüli a recessziót

EU - 2023-02-13

Noha a kedvezőtlen feltétek továbbra is fennállnak, javultak az idei növekedési kilátások, az Európai Unió gazdasága elkerüli a recessziót - közölte az Európai Bizottság a hétfőn közzétett téli időközi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: csaknem egy évvel az Oroszország indította ukrajnai háborút követően az Európai Unió gazdasága az ősszel előrejelzettnél jobb alapokkal kezdte meg a 2023-as évet. Ezért a téli időközi előrejelzés az idei évre vonatkozó uniós növekedési kilátásokat 0,8 százalékra, az euróövezetben 0,9 százalékra emeli, az őszi előrejelzésben prognosztizált 0,5, illetve 0,6 százalékos növekedéssel szemben.

Magyarország gazdasági teljesítménye (az Európai Bizottság 2023 téli előrejelzése

Közölte: a 2024-es növekedési várakozás változatlan: az EU egészében 1,6 százalékos, az euróövezetben pedig 1,5 százalékos. Az előrejelzés némileg csökkenti a 2023-as és 2024-es inflációs előrejelzést is - tette hozzá az uniós biztos.

A jelentés szerint a 2022 első felében tapasztalt bővülést követően a növekedési lendület a harmadik negyedévben alábbhagyott. A kedvezőtlen hatások ellenére az EU gazdasága elkerülte az ősszel vázolt negyedik negyedéves visszaesést. A 2022-re vonatkozó éves növekedési ütem jelenleg 3,5 százalékra becsülhető mind az EU-ban, mind az euróövezetben - közölték.

Az ellátási források folyamatos diverzifikációja és a fogyasztás csökkenése miatt a gáztaralékok szintje az elmúlt évek szezonális átlaga felett, a nagykereskedelmi gázárak pedig jóval a háború előtti szint alatt maradtak, ami javította az idei év növekedési kilátásait. Az EU munkaerőpiaca jól teljesített, a munkanélküliségi ráta 2022 végéig 6,1 százalékon maradt. Az üzleti bizalom erősödik, és a januári felmérések arra engednek következtetni, hogy a gazdasági aktivitás 2023 első negyedévében sem fog visszaesni - írták.

A fogyasztók és a vállalkozások továbbra is magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció januárban is emelkedett, tovább rontva a háztartások vásárlóerejét. A folytatódó inflációs nyomás közepette további monetáris megszorításokra lehet számítani, ami nehezíti az üzleti tevékenységet és visszafogja a beruházásokat.

A 2022-es csúcsértéket követően az infláció immár harmadik hónapja mérséklődik az euróövezetben. Az októberi 10,6 százalékos csúcsérték után az infláció mérséklődni kezdett, januárban 8,5 százalékra esett vissza. A csökkenés hátterében elsősorban a mérséklődő energiainfláció állt, ugyanakkor a maginfláció még nem tetőzött - emelték ki.

Az előrejelzések szerint az éves átlagos infláció a 2022-es 9,2 százalékról 2023-ra 6,4 százalékra, 2024-re pedig 2,8 százalékra csökken az EU-ban. Az euróövezetben várhatóan a 2022-es 8,4 százalékról 2023-ra 5,6 százalékra, 2024-re pedig 2,5 százalékra lassul.

A belföldi kereslet az előre jelzettnél magasabb lehet, ha a nagykereskedelmi gázárak közelmúltbeli csökkenése erőteljesebben érvényesül a fogyasztói árakban, és a fogyasztás pedig ellenállóbbnak bizonyul. Mindazonáltal a folytatódó geopolitikai feszültségekkel összefüggésben a csökkenő tendencia megfordulása sem zárható ki. A koronavírus-járványt követő kínai lezárások megszűntével a külső kereslet is erősödhet, ami azonban felhajthatja a globális inflációt - figyelmeztettek.

Az inflációs kockázatok továbbra is főként az energiapiaci fejleményekből erednek, ami szorosan kapcsolódik a növekedési kockázatokhoz is. Különösen 2024-ben a felfelé mutató inflációs kockázatok a meghatározók, mivel az árnyomások a vártnál szélesebb körűnek és tartósabbnak bizonyulhatnak, ha a bérnövekedés hosszú távon az átlag feletti szinten marad - tették hozzá.

Az uniós jelentés szerint Magyarország gazdasága 0,4 százalékkal zsugorodott 2022 harmadik negyedévében, mivel a korábbi fiskális ösztönzők hatása elhalványult és súlyos aszály sújtotta a mezőgazdaságot.

A magyar gazdasági növekedés fokozatosan élénkülni fog, ahogy az infláció mérséklődik és a külső kereslet javul. A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2022-es 4,9 százalékról 2023-ra 0,6 százalékra csökken, majd 2024-ben 2,6 százalékra áll vissza.

A jelentés szerint a HICP-infláció a 2022-es éves átlagos 15,3 százalékról 2023-ra 16,4 százalékra emelkedik. Miután az árszínvonal alkalmazkodik a magasabb költségekhez, 2024-ben az infláció várhatóan 4 százalékra mérséklődik.