Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol az Európai Bizottság kedden közzétett gazdasági előrejelzésében.
A Brüsszelben elkészített - Olli Rehn bizottsági alelnök által a strasbourgi sajtótájékoztatón is ismertetett - prognózis kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi.
Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.
A legutóbbi, tavaly novemberi brüsszeli becslés Magyarországnak 2014-re 1,8 százalékos, 2015-re pedig 2,1 százalékos növekedést jelzett előre. Ez most annyiban módosult, hogy az idei növekedési becslés is 2,1 százalék. A magyar költségvetés hiányát 2014-re a GDP-hez mérten 3, 2015-re pedig 2,7 százalékra prognosztizálta Brüsszel tavaly novemberben. Az idei deficitjóslat nem változott, a jövő évre vonatkozót 2,9 százalékra módosították.
Az Európai Bizottság úgynevezett téli gazdasági prognózisának Magyarországról szóló része megállapította, hogy a beruházások volumenének a változása 2013-ban pozitív fordulatot vett - főként a közszféra beruházásainak köszönhetően, de a vállalati beruházások volumene is növekedni kezdett.
Ez a jelenség részben az EU-források felhasználásának, részben pedig az MNB által a kis- és középvállalatok számára kínált kedvezményes kamatozású növekedésösztönző finanszírozási konstrukciónak volt betudható. Az infláció meredek csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy növekedett a háztartások elkölthető jövedelme, ugyanakkor a még mindig magas munkanélküliség továbbra is visszafogja a fogyasztást - olvasható a brüsszeli bizottsági értékelésben.
A prognózis szerint idén a háztartások fogyasztása pozitívba fordul - idén 1,5, jövőre 1,6 százalékkal nő - miután tovább növekszik az elkölthető jövedelem. Ez részben a szabályozott árak csökkentésére és a közszférában a bérek növekedésére, részben a hitelezési feltételek lazulására vezethető vissza. A piaci túlkínálat miatt azonban a lakhatás terén a beruházások várhatóan csak szerény mértékben fognak növekedni - állították meg Brüsszelben.
A munkanélküliség 2013 negyedik negyedévében 10 százalék alá csökkent, évi átlagban 10,2 százalék lett. Idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát jósol, vagyis a helyzet lassú javulására számít az Európai Bizottság. A javulást megalapozó tényezőkről szólva a prognózis - a korábbi előrejelzésekkel ellentétben - már nem csupán a közmunkaprogramok szerepét hangsúlyozta, hanem egyebek közt a gazdaság "kifehérítésének" a pozitív hozadékát is.
Az infláció a 2013-as esztendő utolsó negyedében a történelmi mélypontot jelentő 0,7 százalékra csökkent (éves átlagban pedig 1,7 százalék lett), ami az energia- és más rezsiköltségek három hullámban megvalósított csökkentésének tudható be - írták az Európai Bizottság elemzői, de hozzátették, hogy az infláció egyébként is csökkenő tendenciát mutatott. Brüsszelben úgy vélik, hogy amint a rezsiköltségek csökkentésének a hatása elmúlik, az árak idővel ismét emelkedhetnek. Ennek megfelelően idén még csak 1,2, jövőre már 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak. A forint legutóbbi értékvesztése valamelyest növeli a magasabb infláció kockázatát - jegyezték meg az elemzők.
A költségvetés alakulását illetően a prognózis összeállítói úgy vélekedtek, hogy az adóbevételek idén várhatóan a GDP- 0,3 százalékával elmaradnak a tervezettől.