Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75 százalékos rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25 százalékos növekedésre van kilátás. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal csökken, 2021-ben pedig megközelítőleg 6 százalékkal tud majd bővülni.
Az unió egészére és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019-es őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy kilenc százalékponttal lefelé módosultak - közölte.
A recesszió mélysége és a fellendülés mértéke egyaránt egyenetlen lesz, és ezek alakulását az olyan ágazatok, mint az idegenforgalom egyes gazdaságokban betöltött súlya, valamint az egyes országok pénzügyi forrásai fogják meghatározni.
Kiemelte: erős és időben alkalmazott uniós szintű közös gazdaságélénkítési stratégia hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a válság komoly torzulásokhoz vezethet az egységes piacon belül, és állandósulhatnak az euróövezeti tagállamok közti gazdasági, pénzügyi és társadalmi különbségek.
Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta az euróövezetben a 2019-es 7,5 százalékról 2020-ban 9,5 százalékra emelkedik, majd 2021-ben 8,5 százalékra esik vissza. Az unió egészében a mutató várhatóan a tavalyi 6,7 százalékról az idén 9 százalékra nő, majd jövőre 8 százalék körüli szintre mérséklődik.
A kereslet visszaesése és az alacsony olajárak miatt az idén a fogyasztói infláció csökkenésére lehet számítani. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció az előrejelzések szerint az idén 0,2 százalék, 2021-ben pedig 1,1 százalék lehet. Az EU egészét tekintve 2020-ban 0,6 százalékos, jövőre pedig 1,3 százalékos infláció várható.
A szakpolitikai intézkedések nyomán emelkedik a költségvetési hiány és az államadósság. Az előrejelzés szerint az euróövezeti és az uniós összesített, GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 0,6 százalékról 2020-ban körülbelül 8,5 százalékra emelkedik, majd jövőre mintegy 3,5 százalékra esik vissza. A 2014 óta tartó csökkenő tendenciát mutató GDP-arányos államadósság ismét növekedni fog. Ez a mutató az euróövezetben a 2019-es 86 százalékról 2020-ban 102,75 százalékra nő, majd 2021-ben várhatóan 98,75 százalékra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a tavalyi 79,4 százalék után az idén mintegy 95 százalékos, jövőre pedig 92 százalékos érték várható.
A járvány megfékezését célzó intézkedések fokozatosan várható enyhítése megteremtheti a kilábalás kereteit, az EU gazdasága ugyanakkor 2021 végére még nem fogja maradéktalanul behozni az idei év veszteségeit. A beruházás visszafogott marad, és a munkaerőpiac sem áll helyre teljesen - figyelmeztetett Paolo Gentiloni.
Magyarországon az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 7 százalékkal csökken a bruttó hazai termék (GDP) és jövőre várható csak fokozatos fellendülés, amikor 6,0 százalékos lesz a gazdasági növekedés és 6,1 százalékosra mérséklődik a munkanélküliség az idei 7,0 százalékról. A visszaesés legmélyebb pontja a második negyedév végére várható.
A koronavírus világjárvány a beruházási ciklus tetőpontján sújtott le a magyar gazdaságra. A tavalyi 15,3 százalékos növekedés után beruházások 18,7 százalékkal esnek vissza és 8,9 százalékos növekedés várható jövőre.
A vírus okozta világválság leginkább a turizmus és a közlekedési ágazat visszaesését idézte elő, amelyek a szolgáltatási szektor közel felét teszik ki. Bár az ipar és építőipar területén hozott járványmegelőző korlátozások továbbra is mérsékeltek az országban, a nemzetközi recesszió különösen erősen sújthatja a feldolgozóipart az olyan erősen ciklikus ágazatok jelentős súlya miatt, mint a járműgyártás.
A tartós fogyasztási cikkek, valamint a beruházási javak iránt csökkenő importigény a mérséklődő világpiaci energiaárakkal együtt javítani fogja a kereskedelmi mérleg egyenlegét, amitől fizetési mérleg is a GDP 1,3 százalékának megfelelő többletbe fordul a tavalyi 0,9 százalékos deficit után.
Az infláció a tavalyi 3,4 százalékról idén 3,0 százalékra mérséklődik. Az államháztartás GDP arányos hiánya a tavalyi 2,0 százalékosról idén 5,2 százalékosra ugrik az alacsonyabb adóbevételek miatt és jövőre is 4,0 százalék lehet. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,3 százalékról idén 75,0 százalékra ugrik, és jövőre 73,5 százalékára csökken.