- A lehető legszélesebb, EU-párti összefogás támogatását szeretné megnyerni a jövő keddi plenáris szavazáson az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker - közölte az európai zöldek képviselőcsoportja által szervezett szerdai meghallgatáson az egykori luxemburgi kormányfő a frakció Twitter-csatornájának tanúsága szerint.
Juncker az eszmecserén ismét bírálatot fogalmazott meg azzal kapcsolatban, ahogyan az EU állam- illetve kormányfői hazai színtéren lefestik és védelmezik az Európai Uniót.
A Twitter-üzenetek tanúsága szerint a politikus a zöld képviselők előtt úgy vélte: a gazdasági válságkezelés társadalmi, szociális következményei nem voltak méltányosak. Fegyelemre szükség van, de túlzott megszorításokra nem - hangoztatta a képviselőcsoport által megosztott rövid üzenetek szerint Juncker, aki szerint el kell gondolkodni azon, hogyan lehet leváltani a tagállamokkal kötött megállapodásokban lefektetett takarékossági intézkedéseket ellenőrző, az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapból (IMF) álló úgynevezett trojkát. A politikus egyúttal arra is ígéretet tett, hogy a takarékossági intézkedéseket "szociális hatástanulmány" előzi majd meg a jövőben.
Az Európai Tanács által június végén jelöltként megnevezett Juncker a zöldeknek is elmondta: támogatja, hogy legyen uniós minimálbér. Állást foglalt amellett is, hogy az uniós költségvetés nagyobb arányban rendelkezzen úgynevezett saját erőforrásokkal, így kevésbé függne a tagállamok hozzájárulásaitól, mérséklődne a hétéves keretköltségvetés és az éves büdzsék körüli alkudozás. Ezt már a hétéves keretköltségvetés 2016-os felülvizsgálatánál szeretné érvényesíteni.
Juncker, aki éppen annak a Luxemburgnak volt a miniszterelnöke, amely ellen az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat, mert úgy véli, méltánytalan adókedvezményt adott egy-egy nagyvállalatnak, a zöldek előtt szigorúbb szabályok mellett tett hitet annak érdekében, hogy a nagyvállalatok ne kerülhessék meg adófizetési kötelezettségeiket a tagállamok szabályozása közötti különbségek kiaknázásával.
A zöldpárti politikusok arról is kérdezték Junckert, elképzelhetőnek tartja-e az uniós szerződés módosítását, amelyről az állam- illetve kormányfőknek kellene dönteniük, méghozzá egyhangúlag. Juncker mindössze annyit válaszolt, hogy nem zárja ki ennek lehetőségét. Az erről kérdező holland Bas Eickhout Twitter-csatornáján szóvá is tette, hogy ezt nem tartja igazán konkrét válasznak.
Jean-Claude Juncker kitért a lobbizásra vonatkozó szabályokra is. Arról beszélt, támogatja, hogy minden lobbista és lobbiszervezet számára kötelező legyen a jelenleg önkéntes regisztráció, s hogy a szabályok ne csak az Európai Bizottságra vonatkozzanak, hanem minden uniós intézményre.
A frakció megítélése szerint Juncker nem adott kellően határozott választ a korrupció elleni fellépést firtató kérdésekre. A képviselőcsoport azzal sem volt elégedett, amit Juncker arra válaszolt, hogy az EU és a tagállamok vállaljanak-e kötelező erejű, kikényszeríthető energiahatékonysági célokat. A volt kormányfőt a zöld képviselők arról is kérdezték, hogy mi az álláspontja a palagáz kiaknázásáról, de a frakció szerint amellett, hogy aggályai vannak a frakkolással kapcsolatban, Juncker kitért a határozott válaszadás elől. Arra hivatkozott, hogy még nem állt fel a 28 tagú teljes bizottság, a zöld politikusok pedig túlzottan részletekbe menő, konkrét dolgokról kérdezik, és nem ő egy személyben lesz felelős minden szakpolitikai kérdésért.
A politikus némi részletet is elárult a korábbi megbeszéléseken már említett energiaunió kérdéséről. Úgy vélte, hogy a tagállamoknak közösen kellene megállapodniuk az energiavásárlásról.
A luxemburgi jelölt az uniós jogkörök London által szorgalmazott újragondolására és a tagállamoknak való visszaadására vonatkozó kérdést is kapott. Juncker azt mondta, kíváncsi, milyen jogköröket szeretne London visszakapni, de leszögezte, arról szó sem lehet, hogy a négy alapszabadság, a személyek, az áruk, a szolgáltatások és tőke szabad áramlása csorbát szenvedjen. A mozgás szabadsága kulcskérdés - szögezte le Jean-Claude Juncker.
Az egyik képviselő Magyarországot is szóba hozta azzal összefüggésben, hogyan tervezi Juncker bizottsági elnökként betartatni az EU alapértékeit. Juncker nem említette Magyarországot, hanem általánosságban beszélt arról, hogy nem lehet úgy tenni, mintha az ilyen esetekre kitalált hetes cikk az EU szerződésében nem létezne, az Európai Bizottságnak pedig készen kell állnia, hogy alkalmazza az abban leírtakat, ha egy tagállam megsérti az unió alapértékeit. Az EU szerződés hetes cikke végső soron egy több lépcsős folyamat utolsó állomásaként azt is lehetővé teszi, hogy a tagállamok teljes egyetértése esetén egy tagállamot megfosszanak szavazati jogától, vagyis kizárjanak az uniós döntéshozatalból. Előző napi egyik meghallgatásán hasonlóan fogalmazott, de azt is hozzátette: a bizottságnak nem kell folyamatosan a hetes cikkel fenyegetőznie.
Az EP szociáldemokrata frakciója kedden hallgatta meg Junckert, szerdán pedig közlemény útján tudatta: egyelőre nem eldöntött kérdés, hogy támogatni fogják-e Junckert a jövő keddi szavazáson. Több dologban sikerült közös nevezőre jutni, de számos kérdésben a frakció nem volt elégedett Juncker teljesítményével a tegnapi meghallgatáson. A képviselőcsoport azt is tudatta: a jövő héten a szavazás előtt még egyszer szeretnének találkozni a jelölttel.