Herman Van Rompuy a döntést követő brüsszeli sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az állam- illetve kormányfők minősített többségi szavazással döntöttek Juncker jelölése mellett, s az Egyesült Királyságon és Magyarországon kívül minden ország Juncker jelölése mellett tette le voksát. Emellett arról is említést tett, hogy a tagállamok vezetői július 16-án ismét találkoznak majd, hogy a további részletekről, a többi között a még betöltésre váró posztok elosztásáról egyeztessenek.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke gratulált Junckernek a jelöltséghez. Elmondta: 20 éve ismeri és több alkalommal, több poszton dolgoztak együtt. A volt luxemburgi miniszterelnököt elkötelezett európainak és rendkívüli tapasztalattal rendelkező politikusnak nevezte. Egyúttal arra is kitért: bízik abban, hogy sima lesz az átmenet a mostani és a következő Európai Bizottság között.
Antonisz Szamarasz, az Európai Unió soros elnökségét az elmúlt fél évben ellátó Görögország miniszterelnöke úgy vélte: Jean-Claude Juncker a legjobb választás Európa számára.
Junckert az Európai Parlament (EP) választhatja meg az Európai Bizottság elnökének. Ehhez a 751 EP-képviselő többségének szavazatát kell elnyernie. A volt luxemburgi miniszterelnököt az Európai Néppárt márciusban választotta meg csúcsjelöltjének, mint akit az Európai Bizottság élén szeretne látni.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés tette az Európai Parlament feladatává a bizottság elnökének a megválasztását, az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács jelölése alapján. A tagállamok vezetőinek pedig az EP-választás eredményének figyelembe vételével kell kiválasztaniuk a jelöltet. A választás előtt az EP legnagyobb pártjai abban állapodtak meg, hogy a választások nyomán legtöbb képviselővel rendelkező párt jelöltjének kellene elsőként lehetőséget kapnia.
Ha az Európai Parlament a várhatóan július 16-án megtartott szavazáson a bizottság elnökévé választja, az 59 éves Jean-Claude Juncker lesz a brüsszeli testület 13. elnöke a következő öt évben.