EU-tisztújítás - Manfred Weber elindul az Európai Néppárt csúcsjelölti tisztségéért
Manfred Weber szerdán bejelentette, hogy elindul az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.
"Európa fordulóponthoz érkezett, a 2019-es választások meghatározzák az EU jövőjét. Jelenünk Európa magabiztosságáról, az értékeink védelméről szól, mivel külső és belső kihívásokkal nézünk szembe. A tét az európai életmódunk túlélése" - írta Weber a Twitteren.
"Nem folytathatunk mindent így tovább az EU-ban. Segíteni fogok ismét közelebb vinni Európát az emberekhez és újra létrehozni a köteléket az állampolgárok és az Európai Unió között. Új fejezetet akarok nyitni az EU-ban" - közölte.
"Az EPP csúcsjelöltje, illetve az Európai Bizottság következő elnöke szeretnék lenni. Európának új kezdetre, nagyobb egységre, több demokráciára van szüksége" - zárta üzenetét a néppárt jelenlegi európai parlamenti frakcióvezetője.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 46 éves elnökhelyettese szállt elsőként ringbe a jelöltségért a jobbközép pártokat összefogó EPP-ben. Jelentkezni október közepéig lehet, és végül a pártcsalád november eleji helsinki kongresszusán döntenek majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.
Sajtóhírek szerint Webert a CSU vezetősége és a testvérpárt német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel német kancellár is támogatja.
Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt csúcsjelöltje. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.
Walter Hallstein személyében eddig először és utoljára 1958 és 1967 között volt német elnöke az Európai Bizottságnak. Többeket ugyanakkor aggodalommal tölt el, hogy a németek felülreprezentáltak az uniós intézmények vezetői posztjain.
A csúcsjelöltek rendszere már legutóbb is vitákat váltott ki, mert az Európai Unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tény elé állítják a tagállamok vezetőit.