Euronews: Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Az Európai Bizottság bíróság elé idézi Magyarországot egy rendkívül ellentmondásos törvény miatt, mely Budapest szerint a "nemzeti szuverenitás" védelméhez szükséges. A civil szervezetek veszélyes eszköznek tartják a jogszabályt, ugyanis alkalmas lehet arra, hogy az ellenzéki hangokat elnémítsák.
A csütörtökön bejelentett perindítás a Bizottság által februárban indított jogi eljárás következő lépése, és reakció a Budapest által adott "nem kielégítő" válaszokra. A döntés gyakorlatilag áthelyezi az ügyet Brüsszelből Luxemburgba, az EU legfelsőbb bíróságának székhelyére.
Figyelemreméltó, hogy a végrehajtó hatalom nem kéri a bíróktól ideiglenes intézkedések elrendelését, például a törvény ideiglenes felfüggesztését. A végleges döntés a következő években várható.
"A magyar hatóságok válaszának gondos értékelése után a Bizottság fenntartja a legtöbb azonosított sérelmet, amelyekkel még mindig nem foglalkoztak" - közölte a Bizottság csütörtökön.
A vitatott törvény, amelyet 2023 decemberében fogadtak el Orbán Viktor kormánypártjának támogatásának köszönhetően, létrehozza az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZH), amelynek feladata, hogy nyomozást folytasson olyan személyek és szervezetek ellen, akiket az ország "nemzeti szuverenitásának" és "alkotmányos identitásának" aláásásával gyanúsítanak.
A hivatal információkat gyűjthet olyan személyekről vagy csoportokról, amelyek külföldről kapnak támogatást, és amelyekről úgy vélik, hogy "egy másik állam" vagy "külföldi szerv" érdekében befolyásolják a demokratikus vitát és a választási folyamatokat. Magyarország titkosszolgálatai kötelesek segíteni a hivatalt, amely jogosult hozzáférni a minősített dokumentumokhoz.
A vizsgálat lezárását követően a hivatal közzéteszi következtetéseit. A törvény nem rendelkezik a megállapítások megtámadására irányuló jogorvoslati lehetőségekről.
Orbán Viktor (aki gyakran nevezi ellenzékét a Nyugat által fizetett ügynököknek) azt mondja, hogy a törvényre azért van szükség, hogy megvédje Magyarországot az indokolatlan politikai beavatkozástól.
A törvény széleskörű felhatalmazása, homályos fogalommeghatározásai és a bírósági felügyelet hiánya azonban komoly aggodalmakat váltott ki a civil társadalom és a független újságírók körében, akik attól tartanak, hogy igazságtalanul megszégyenítik őket, amiért nem hajlandók követni Orbán politikai dogmáit, és nincs lehetőségük a hivatal nyilvános következtetéseinek megtámadására.
A Transparency International Magyarország és az Átlátszó oknyomozó portál már a hivatal célkeresztjébe került. A Bizottság ezeket a szempontokat is értékelte, amikor februárban jogi eljárást indított, mondván, hogy a törvény számos alapvető értéket és jogi garanciát sért, többek között
a demokrácia elvét,
a magánélethez való jogot,
a személyes adatok védelmét,
a véleménynyilvánítás, az információ és az egyesülés szabadságát,
valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Az Egyesült Államok is elítélte a "drákói" törvényt, mondván, hogy "a magyar kormánynak a független szervezetek zaklatására, megfélemlítésére és megbüntetésére irányuló kísérlete ellentétes a jogállamiságban gyökerező demokratikus kormányzás elveivel".
További kritikát fogalmazott meg az Európai Parlament, a Velencei Bizottság, az Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság, valamint több tucat civil szervezet és független médium.
A legújabb fejlemény a Brüsszel és Budapest közötti évtizedes feszült hangulat és adok-kapok közepette történt. Az elmúlt hetekben Magyarországot azért vették górcső alá, mert nem volt hajlandó kifizetni egy 200 millió eurós bírságot, azzal fenyegetőzött, hogy migránsokat buszokkal szállít Belgiumba, és megkönnyítette a munkavállalási engedélyek kiadását orosz és fehérorosz állampolgárok számára.