A csütörtöki brüsszeli találkozón született döntések hosszabb távra szóló és átfogó jellegét méltatták elsősorban a résztvevők az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek nyolcórás tárgyalását követő nyilatkozataikban.
Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök például úgy fogalmazott, hogy egy "európai valutaalap" megteremtését indították el.
A találkozón egyebek között arról döntöttek, hogy Görögország számára egy újabb, összesen 109 milliárd euróra rúgó támogatási programot indítanak, amelynek révén Athén hosszabb távon is kezelni tudja súlyos adóssághelyzetét, ha tartja magát konszolidációs vállalásaihoz. A csomagot a magánbankok három évre szóló 37 milliárdos - papíron önkéntes - hozzájárulása egészíti ki, és a számítások szerint további több mint tízmilliárdos segítséget jelenthet az adósságok egy részének piaci visszavásárlása is.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az ülés után úgy fogalmazott, hogy a döntéseknek köszönhetően Görögország most ismét biztonságban van pénzügyileg.
Angela Merkel német kancellár szavai szerint az euróövezet most megmutatta, hogy kemény idők nehéz kihívásaival is szembe tud szállni. Úgy vélte, két területen, a görög adósság kezelésében és a versenyképesség javításában is jelentősen sikerült előrelépni.
Mark Rutte holland miniszterelnök szintén a csomag átfogó jellegét méltatta, kiemelve a magánszektor jelentős mértékű bekapcsolódását, a rendszer rugalmasabbá válását és a feltételességet. Azt is fontosnak nevezte, hogy minden euróövezeti vezető egyetért abban: fokozni kell az együttműködést, hogy elkerüljék a jövőbeni válságokat.
A görög Jeórjiosz Papandreu azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, akinek országa a pénzügyi piacok gyanúja szerint szintén a mutatottnál súlyosabb helyzetben van, a program szolidáris jellegét domborította ki, azt, hogy az eurózóna nem hagyja magára egyetlen államát sem.
A Görögország mellett uniós támogatásban részesülő két másik euróövezeti ország, Portugália és Írország vezetői szintén úgy értékelték, hogy helyzetükön könnyítettek a találkozón született döntések, mindenekelőtt a kamatcsökkentés és a hitelek futamidejének meghosszabbítása. Pedro Passos Coelho és Enda Kenny külön méltatták az euróövezet összetartását is.
Szintén elismeréssel szóltak a csütörtöki döntésekről az uniós intézmények vezetői. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke szerint közös válaszokat sikerült találni egy fenyegető válsághelyzetre. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig azt hangoztatta, hogy hiteles csomagról született döntés.
mti