Európa Tanács: egyes tagállami intézkedések gátolhatják a korrupcióellenes reformok eredményességét

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció mind nemzeti, mind globális szinten jelentős veszélyt jelent a nemzeti és nemzetközi intézmények, valamint a demokrácia számára. Rendkívül fontos, hogy a nemzeti hatóságok és a nemzetközi szervek egyértelmű álláspontot képviseljenek e tekintetben, és maradéktalanul hajtsák végre a korrupcióellenes intézkedéseket. Biztosítani kell a GRECO jogi és gyakorlati ajánlásainak való teljes megfelelést - húzta alá.

A jelentéstevők szerint a korrupcióellenes harc állandó fellépést igényel. Az országok kormányainak vezető szerepet kell vállalniuk ebben, a képviselőknek, a bíráknak és az ügyészeknek pedig példát kell mutatniuk. Az állampolgároknak is követelniük kell a politikusaiktól, hogy ne csak a törvényt tartsák tiszteletben, hanem feleljenek meg a legmagasabb etikai normáknak is.

Arra emlékeztettek, hogy a GRECO képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő ajánlásai elsősorban az üzleti tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, a lobbistákkal fenntartott kapcsolatok átláthatóságát és az összeférhetetlenség kezelését érintik. A szakértői csoport kiemelte, hogy a bírák tevékenységénél az értékelt országok az ajánlások valamivel kevesebb mint a felét teljesítették, ugyanakkor mintegy harmaduk még csak el sem fogadta azokat. Az ügyészségekkel kapcsolatos intézkedések tekintetében az országok sokkal jobban teljesítettek, az ajánlások több mint ötven százalékban megvalósultak.

Az ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának jelentése megállapította, hogy Magyarország egyike azon kilenc országnak - Belgium, Írország, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország, Szerbia és Törökország -, amelyek ez idáig nem kielégítő módon hajtották végre a politika képviselőkkel, a bírákkal és az ügyészekkel kapcsolatos korrupcióellenes ajánlásokat.