Európa Tanács: Magyarországnak többet kell tennie a romák diszkriminációja ellen
Magyarországon a nemzeti kisebbségek képviselői általánosságban kedvező helyzetről számoltak be, azonban számos probléma vár még megoldásra, a romákat például rendszerszintű diszkrimináció éri az élet minden területén - figyelmeztetett friss jelentésében az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága.
A közel 50 oldalas értékelésben kiemelték, hogy a hatóságok erőfeszítései ellenére a magyar társadalomban még mindig jelen van egyfajta idegenellenes, intoleráns hozzáállás, különösképpen a romákkal szemben. Az utóbbi években több esetben is a származásuk miatt bántalmaztak romákat Magyarországon, egyes radikális pártok és mozgalmak továbbra is gyűlöletet keltenek a népcsoport tagjai ellen.
Mint írták, a romáknak hátrányos megkülönböztetésben van részük a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy területén is. Az utóbbi időben ráadásul egyre elterjedtebbé vált a roma gyerekek iskolai szegregációja. A dokumentumban riasztónak nevezték a roma gyermekek diszkriminációjának fokozódását, amely a szerzők szerint a hatóságok által alkalmazott "felzárkóztató célú elkülönítés" eredménye.
A romák foglalkoztatottsági adatai komoly aggodalomra adnak okot, ők teszik ki a regisztrált munkanélküliek 25-30 százalékát - áll a jelentésben. Az országban a foglalkoztatottaknak mindössze 2-2,5 százaléka roma, miközben a lakossági arányuk 7 százalék körül van. Az Európai Unió alapjogi ügynökségének felmérése szerint a romák 68 százalékát érte diszkrimináció a munkakeresés során az utóbbi öt évben.
A 47 államot tömörítő páneurópai szervezet szakértői aggályosnak tartják, hogy a kormány 18-ról 16 éves korra szállította le a tankötelezettségi korhatárt, minthogy a roma gyerekek körében magas az évfolyamismétlők aránya, és sokuknak 16 éves korukig nem sikerül elvégezniük az általános iskola 8. osztályát, ez pedig komoly hátrányba sodorja őket a munkaerőpiacon. A roma gyerekeknek a friss adatok szerint mindössze 1 százaléka jut el a felsőoktatásig.
A romák az egészségi állapot szempontjából is hátrányos helyzetben vannak, a születéskor várható élettartamuk mintegy 10 évvel rövidebb a lakossági átlagnál.
A magyarországi kisebbségek nagy részének ugyanakkor nem különbözik a társadalmi-gazdasági helyzete a többségi társadalométól. "A romák kivételével az országban élő etnikai csoportok tagjai jól integrálódtak a társadalomba, teljes mértékben részt vesznek a gazdasági, társadalmi és kulturális életben" - olvasható a jelentésben.
A nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzését és politikai képviseletének erősítését célzó hatósági lépések elismerésre méltók. A törvények magas szintű védelmet biztosítanak a kisebbségi nyelveknek, a gyakorlatban azonban rendkívül ritkán használják ezeket a közügyekben - írta a tanácsadó bizottság.
Az Európa Tanács ajánlásokat is megfogalmazott a magyar hatóságok számára, amelyek értelmében a hatóságoknak dolgozniuk kellene a romák lakhatási körülményeinek, foglalkoztatási helyzetének és egészségügyi ellátásának javításán, illetve az iskolai szegregáció sürgős felszámolásán. Utóbbinak fontos eleme lenne annak a megakadályozása, hogy a roma gyerekeket jogtalanul az értelmi fogyatékosoknak fenntartott speciális iskolákban helyezzék el.
Emellett biztosítani kellene, hogy az alapvető jogok biztosa a jelenleginél hatékonyabban láthassa el a feladatát, és meg kellene erősíteni a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jogkörét, az ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében meglehetősen korlátozott - vélik a jelentés szerzői.