A fehéroroszországi választások se nem szabadok, se nem tisztességesek, a fehérorosz nép valódi beleszólást érdemel abba, hogy ki kormányozza országot - jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban vasárnap.
A Fehéroroszországban vasárnap zajló elnökválasztással kapcsolatban kiadott nyilatkozatban az uniós főképviselő és a bővítési biztos hangsúlyozta: az emberi jogok példátlan elnyomása, a politikai részvétel, valamint a független médiához való hozzáférés korlátozása megfosztották a fehéroroszországi választási folyamatot legitimitásától.
Ezen okok miatt, valamint azért, mert a fehérorosz rezsim részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában és a szomszédai elleni hibrid támadásokban, az EU fenntartja szankcióit és további célzott korlátozó intézkedéseket fog bevezetni az országgal szemben, miközben támogatja a civil társadalmat és a fehérorosz demokratikus erőket.
Amint Fehéroroszországban megkezdődik a demokratikus átalakulás, az EU kész támogatni az országot gazdaságának stabilizálásában és intézményeinek reformjában - jelentették ki.
"A demokráciához szabad, tisztességes és átlátható választásokra van szükség, amelyek egy olyan társadalomban zajlanak, ahol az emberi jogok a gyülekezési és szólásszabadság korlátozása nélkül érvényesülnek, és amelyben a sokszínű média szabadon működhet" - fogalmaztak.
Az Európai Unió megingathatatlanul támogatja a fehérorosz népet a szabad, demokratikus, önálló és független Fehéroroszország megteremtését célzó törekvésében - jelentették ki.
- tette hozzá közös közleményben az uniós főképviselő és a bővítési biztos.
A vasárnapi elnökválasztáson a 70 éves Lukasenka hetedik megbízatását nyerheti el, és várhatóan újabb 5 évig vezetheti az országot.
A 2020-as választást követően a fehérorosz ellenzék csalással vádolta meg a kormányt, tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok erőszakkal fojtottak el, az Európai Unió pedig nem ismerte el a választás eredményét.
Emberi jogi aktivisták becslései szerint mintegy 1200 ellenzéki van még mindig börtönben.