Az európai nyomozási határozat jogintézményéről, valamint az európai elfogatóparancs jogintézményének a felülvizsgálatáról szavazott Strasbourgban az Európai Parlament (EP).
Az európai nyomozási határozat igénybe vétele révén az igazságügyi szervek nyomozásra kérhetnék fel más uniós országok hatóságait, és így bizonyítékot gyűjthetnének más tagállamban.
A megkeresett tagállamnak 30 nap alatt kellene eldöntenie, hogy befogadja-e az európai nyomozás iránti kérelmet. A kérelem elfogadása esetén 90 nap alatt kellene lefolytatni a kért nyomozást.
Az európai nyomozási kérelem csak jól körülhatárolt esetekben lenne visszautasítható, például ha nemzetbiztonsági érdeket sért.
Az európai nyomozási határozatra vonatkozó irányelv hatályba lépéséhez még a tagállamok kormányainak a hivatalos támogatására is szükség van, ezt követően a tagállamoknak három év alatt kell saját jogrendjükbe illeszteniük a jogszabályt. Az előzetes közlések szerint Írország és Dánia kívül marad azon államok körén, amelyek elfogadják az európai nyomozási határozat jogintézményét.
Az EP másik döntése az európai elfogatóparancs egy éven belüli felülvizsgálatára kérte fel az Európai Bizottságot. Az állásfoglalás részletes ajánlásokat fogalmaz meg a reformra vonatkozóan.
A képviselők szerint az európai elfogatóparancs ugyan jelentősen felgyorsította a kiadatási eljárást, de javítani kell a gyanúsítottak és a vádlottak eljárási jogainak védelmét, a fogva tartás körülményeit.