Eredményesen teremtett új finanszírozási lehetőségeket a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), az ennek keretében mozgósított pénzek összegét azonban alighanem túlbecsülték a beszámolókban - írta friss jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).
A kedden közzétett értékelés szerint egyes megítélt támogatások pusztán más uniós, illetve az Európai Beruházási Bank által nyújtott finanszírozást váltottak ki. A források egy része olyan projektekhez került, amelyek más magán- vagy közfinanszírozáshoz is hozzájuthattak volna, noha nem biztos, hogy azonos feltételek mellett.
Az EFSI felállítása óta eltelt időben jóváhagyott projektek végrehajtásához összesen körülbelül 69 milliárd eurót ítélt meg a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság. A brüsszeli testület szerint ezzel négy év alatt 360 milliárd eurót mozgósítottak az EU tagállamaiban, 1,4 millió munkahely létrejöttét segítve.
A számvevők azonban megkérdőjelezték a reálgazdaságban ténylegesen mozgósított többletberuházások összegét, kiemelve, a használt számítási módszerek esetenként a valósnál nagyobbnak tüntették fel ezek mértékét. Nem vették figyelembe, hogy bizonyos támogatások csupán más finanszírozási eszközöket váltottak ki, és a projektgazdák időnként csak azért részesítették előnyben az EFSI-t, mert olcsóbb volt vagy hosszabb visszafizetési időszakot tett lehetővé.
Emellett rámutattak, hogy a földrajzi eloszlás sem volt eléggé kiegyensúlyozott, a támogatott projektek többsége a nagyobb nyugati tagállamokban koncentrálódott.
"Az összes uniós pénzügyi eszközre és költségvetési garanciára vonatkozó, összehasonlítható teljesítmény- és monitoringmutatók hiánya csökkenti az átláthatóságot és az eredmények értékelhetőségét" - írta az ECA.
"Az EFSI az Európai Unió egyik zászlóshajó-programjaként kiemelt figyelmet élvez, így fontos, hogy az eredményességével kapcsolatos kijelentések szilárd alapokon nyugodjanak" - nyilatkozott Leo Brincat, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Az Európai Bizottság a bírálatokra reagálva hangsúlyozta a Juncker-terv eredményességét, rámutatva, az nem kiváltotta, hanem megerősítette a többi finanszírozási eszközt. A testület aláhúzta emellett, természetes, hogy a nagyobb gazdaságú és lakosságú tagországokba több befektetés jut.
A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítsék elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon, ilyen ösztönzők nélkül esetleg túl kockázatosnak ítélne.
A 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett beruházási programot később meghosszabbították, a tervek szerint így 2020-ig legkevesebb 500 milliárd eurót tud majd mozgósítani.