Az európai menekültválság felfedte a schengeni övezet gyenge pontjait, és a térség olyan nyomás alá került, mint még soha - írta szerdán a Financial Times (FT) brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása.
"A schengeni határ gyengébb pontjai közül néhányat, konkrétan például Görögországot, az EU legsérülékenyebb kormányai irányítanak" - állapítja meg a FT.
A lap szerint a probléma része, hogy bár az övezet határai közösek, nincs közös "belügyminisztérium", amely a biztonsági kérdéseket ellenőrizné és arányosan kezelné a menedékkérelmeket. A közös uniós ügynökségek pedig olyan kihívással néznek szembe, amely legyűrheti őket.
Az írás rámutat, hogy amikor a dublini szabályokat elfogadták (ez rendezi a menedékkérelmek elbírálásának felelősségét a schengeni övezetben), a déli államok inkább a kivándorlás kiinduló országai voltak, nem egy bevándorlási válság frontállamai, így boldogan vállalták a dublini kötelezettségeket. Görögországban azonban jelenleg egy természeti csapáshoz hasonlatosak az állapotok, ezért oda egyetlen ország sem küld vissza menedékkérőket - teszi hozzá a lap.
A Financial Times úgy tudja, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten újabb reformokat javasol majd az uniós menekültpolitikához, a menedékkérők tartós elosztása érdekében, de a lap szerint ez újabb heves politikai ellenállásba ütközhet.